Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Zopus András: A nyelv és vallás relációi
108 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) azok jelentésének halmaza üres metszetet képez. A saussure-i signifiant / signifié distinkció igencsak relevánsán érhető tetten, hiszen az elmékben a hang és a hangsor üres lenyomata (signifiant) visszhangzik anélkül, hogy párját, a megjelölt fogalmat (signifié), megtalálná. Saussure után szabadon: a vallási fogalmak nyelvi képe csupán forma, és nem szubsztancia. A „szubsztanciahiány” következménye, hogy összekeverednek a katolikus és protestáns vallások fogalmai: misére megy és gyóntat a nagytiszteletű lelkipásztor, istentiszteletre megy és a vizsolyi Bibliából olvas fel a főtisztelendő, és bizonyára csak a predestinációnak (vagy a lélekvándorlásnak?) köszönhetjük azt is, hogy Kálvin és Luther a magyar reformáció legnagyobb alakjai. A nyelvi elemek helyes használata feltételezi a fogalmak jelentésmezejének többé-kevésbé helyes ismeretét, ezek a kapcsolatok azonban nem evidenciaként tükröződnek a mindennapi szóhasználatban. Gyakori a tévedés, a tévesztés, amelyek gyakran kellemetlen szituációba hozzák a beszélőt. Például a katolikus egyház missziói nem szekták, mint ahogy a szerzetesrendek tagjai sem, csak azért, mert habitusuk a külső szemlélődő számára különleges vagy egyenesen feltűnő. A vallással kapcsolatos szókincs ismerete az egyházak egymás felé nyitása, az ökumené kapcsán is egyre fontosabbá válik. A csíksomlyói búcsú, a szekularizáció nyomása egyaránt repeszti és bontja a felekezeti szembenállás falait, olyannyira, hogy ma már a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház megállapodtak a házasságkötés ökumenikus szertartásában.3 4 Az előző pontban említett erőteljes névdivat hullámai nem tudták kiszorítani az évtizedek óta népszerű utóneveket. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által közzétett, a lakossági számadatokra vonatkozó utónév-statisztika szerint 2015-ben a három leggyakoribb férfi utónév a László, István, József, míg a három leggyakoribb női utónév a Mária, Erzsébet, KatalinJ A vegyes házasságra lépőknek egymás és egymás vallása iránti tiszteletből kölcsönösen ismerniük kell azoknak a nyelvi elemeknek a jelentéshorizontját, amelyekkel kapcsolatba kerülnek. Hasonlóan, mind a katolikus, mind a protestáns egyház nonverbális vallási elemeinek jelentése is sok magyarázatot igényel, de ezek ismerete minden bizonnyal túlmutat az általános műveltségen. A katolikus liturgiához kapcsolódó kellékek (misekönyv, kehely, cibórium, vélum stb.), a viseletek és azok elemei (alba, stóla cingulum stb.), a színek (fehér, arany, lila, piros, fekete, zöld, rózsaszín, kék), a mise alatt megszólaltatott hangok (például csengettyűszó) a verbális nyelvi eszköztár elmeivel csupán denotativ formájukban írhatók le, és csak azok számára hordoznak konnotatív tartalmat, akik birtokolják a mise elemei, valamint ezen elemek között fennálló szemantikai kapcsolatot. A protestantizmus a képek, szimbólumok helyére a szavakat ültette, de mindazonáltal megmaradtak a szimbolikus kifejezésmód elemei is, mint a kakas, az égő szív, a pelikán, a csillag stb. A megjelenési formájukban azonos nonverbális elemek, némileg ellentmondva az 3 Ökumenikus esketési szertartások rendje. Ajánlás. 2001. december 3. - Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapja: http://www.katolikus.hu/aktualis/esketes- ajanlas.html - 2016. február. 4 Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala / Statisztikák / 2015. - http://kekkh.gov.hu/hu/statisztikak - 2016. február.
