Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Zopus András: A nyelv és vallás relációi
A nyelv és vallás relációi 109 azokhoz kapcsolódó, általában egyértelmű dekódolási lehetőségeknek, a különböző felekezethez tartozók számára más és más jelentést hordoznak, és ezek megértése csupán akkor lehetséges, ha a nyelv és vallás között létrejön egy, a szubsztanciák ismeretén nyugvó kapcsolat. Közismert tény, hogy a kommunikációtudomány általában külön tárgyalja a nyelvi elemeket mellőző kommunikációs formákat, sőt, a kommunikációs modellekbe sem épülnek be a nonverbális elemek, habár a vallási szimbólumok ugyanúgy rendelkeznek például a jacobsoni referenciális funkcióval,5 mint bármely verbálisán elhangzó üzenet, tehát a kontextusra irányuló, a megismeréssel kapcsolatos kód írja le őket. A Roberts-Barker személyen belüli kommunikációs modelljét figyelembe véve állíthatjuk,5 6 hogy a keresztény szimbólumok (a természet világából vett jelképek: víz, tűz, gyertya, kenyér, bor stb.) adott szituációkban tágabb jelentésű üzenetet közvetítenek, mint a verbális elemek dekódolása által nyert információk. (Ilyen szituációk: mise/istentisztelet, bérmálás/konfirmálás, keresztelő, esküvő, temetés stb.) Ugyanis az adott felekezethez (valláshoz) kapcsolódó szókincs elemeinek üzenete nem minden esetben dekódolható, míg ezzel szemben a szimbólumok tágabb értelmezése által a befogadó valamilyen mértékben mégiscsak részesül az üzenet által hordozott információból. 3. A nyelv és vallás között fennálló relációk egyértelműek, a vallási korpusz szigmatikai dimenziójában, amely a jelnek a jelöltre vonatkoztatását vizsgálja, a denotátumokhoz kapcsolódó fogalmak jelentésének ismerete nélkül a kommunikáció folyamata a maga teljességében nem valósulhat meg. Ez a zavar tovább erősödik, ha a jelrendszerek szintaxisának szabályaihoz kapcsolódó ismeretek hiányosak (például hiányoznak a nyelvi elemek felépítési szabályai), sőt, lehetetlenné válik a hibás jelsorozatok korrigálása vagy a hiányos jelsorozatok kiegészítése. A verbális és nonverbális jelek dekódolása számos tényezőtől függ, befolyásolja az értelmező kulturális és vallási háttere, a szituáció, a kontextus stb. Az általános jellegű szimbólumok csak akkor nyerik el a vallásban betöltött jelentésüket, ha ezeknek a jelentéseknek a dekódolásához a befogadó rendelkezik megfelelő kompetenciákkal, különös tekintettel a kognitív kompetenciára. A kognitív kompetenciához kapcsolódó képességek (például nyelvi, tanulási, matematikai, természettudományos stb.) lehetővé teszik az információkezelés motívum- és képességrendszerének használatát, illetve azt az „illetékességi” szint megvalósítását, amely szükséges ahhoz, hogy a nyelv és vallás határmezsgyéjén is biztonsággal mozogjunk. Az ismeretek átadása során az egyedi tehetségfaktorok felismerése és differenciálása lehet a szóbeli, írásbeli és képi információk sikeres feldolgozásának záloga, hiszen gyakran előfordul, hogy az iskolai ismeretfelfogás folyamata nem felel meg a fogalomelsajátítás pszichológiai követelményeinek, tehát a fogalmak nem vagy helytelenül alakulnak ki. A vallási fogalmak nyelvi struktúrájának kialakítása érdekében a célközpontú stratégiák közül a direkt bemutatás módszere (a fogalom megnevezése, definiálása, a megkülönböztető jegyek azonosítása stb.) javasolt, hiszen a fogalomelsajátítás módszere (vagyis az az eset, amikor 5 Jacobson - A nyelvi modell, (i960) In: Kommunikációelmélet - kommunikációs ismeretek. E-learning tananyag. Szerk.: Forgó Sándor. Online: Dr. Forgó Sándor weblog / Segédanyagok: http://forgos.ektf.hu - 2016. február. 6 Roberts - Barker - A személyen belüli kommunikációs modellje. (1987) In: Uo.
