Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme
92 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) vé teszik azt a döbbenetes eredményt, hogy egy felszentelt pap, a jóság és békesség hivatott őre, fegyverrel támad. Mi, akik az 1944-1945 évek szörnyű eseményeit nem a történelem hűvös lapjai, hanem a magunk könnyes szenvedésein átéreztük: jól emlékezünk még a magyar társadalom szellemi és lelki megzavarodottságára, amelyben még akkor nem volt számunkra nyíltan kézben tartott világító fáklya. Vezér Ferenc bűnös, de nagyobb bűnös nála a kor és az a környezet, amelyben élt és tevékenykedett és ezért kérem az Elnöki Tanácsot, hogy bölcs határozatával gyakoroljon kegyelmet egy félrenevelt fiatalember javára, akinek az időben, 1945 előtt még csak módja és lehetősége sem volt a népi demokrácia elveit és célkitűzéseit megismerni és magáévá tenni. A kegyelem gyakorlásával adja meg a lehetőséget neki, hogy tanulja meg tisztelni és szeretni azt a népi demokráciát, amely még ellenségeivel szemben is kegyelmesebb, mint az elmúlt reakciós idők voltak saját híveikkel szemben is. Mély tisztelettel: Vezér Ferenc védője: Dr. Fodor Lajos ügyvéd” III. A megmaradás csodája A Rákosi-rendszert a szerzetesrendek elleni hadjáratában a fűnyíróelv vezette. Ennek bizonyítéka: ,A pálosok közül Bolyós Rezső Ákos atyát 10 évi börtönre ítélték. Tizenegy társával, Bihar Árpád Tádéval, Bolváry Pál Jánossal, Gyéressy Béla Ágostonnal, Homonnay Miklóssal, Juhász Jenővel, Könyves Lajossal, Lelkes Paszkállal, Oláh Juliánnal, Rába Lukáccsal, Szabó Lászlóval és Túri Didókkal együtt kb. 150 évet kaptak.”26 A pálos rendet úgy megritkították, hogy fennmaradása kétségessé vált, ami a rend alacsony létszáma miatt állt elő. A Magyar Pálos Rend létszáma 1948-ban 33 fő volt.27 A fűnyíróelv alkalmazásánál azonban nem vették figyelembe, hogy a talajban maradt gyökér újra kihajt, s a pálosok a zaklatott rendi történetükből sokat tanultak, s új magot is vetettek. A rend lengyelországi központja is segített a vészkorszak túlélésében. Az 1952-es esztendő végén a Püspöki Kar azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a szent ünnepek alkalmával gyakoroljon amnesztiát. így szabadult ki a váci börtönből 1952. december 24-én P. Bolváry Pál.28 A disszidálási kísérlet miatt börtönbüntetést szenvedő Bolváry atya az egyik magvető, akinek munkája eredményeként új fű sarjadt, a rend tovább tudott élni úgy, hogy fiatalokkal gyarapodott, bővült. Bolyós Rezső Ákos így kezdte visszaemlékezését: „1952. karácsonya előtt, a váci börtönben az MZ (= magánzárkaosztály) egyik földszinti zárkájából kiszólítják közülünk Bolváry László Pál atyát. Az őr ugyan semmit sem árul el, de mi sejtjük, hogy ez csak szabadulást je26 Aczél László Zsongor - Legeza László - Szacsvay Péter - Török József: Pálosok. Bp., 2006. (továbbiakban: AczÉL-Legeza-Szacsvay-TÖRÖk, 2006.) 37. p. 27 Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon, 1790-1992. Adattár. Bp., 1996.196. p. 28 Aczél-Legeza-Szacsvay-Török, 2006.37. p.
