Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme
A pálos rend és az állambiztonság küzdelme 93 lenthet, mert már második évét töltötte a »bokorugrás«, azaz a tiltott határátlépés ügyében. Jól sejtettük, kiszabadult, s így ő volt az első, aki hírt hozhatott a külső világnak a pálosok börtönéletéről.”29 A börtönből kikerült szerzeteseknek nehéz volt visszailleszkedni az életbe. Érthető, hogy szerzetesi fogadalmuk, előéletük döntően befolyásolta lépéseiket. A történet így folytatódott: „Hamarosan beleveti magát a földalatti lelkipásztorkodásba, főként a hittanoktatásba. Csoportokat szervez és magánlakásokban tanítja azokat, akik a körülmények miatt nem vehetnek részt a templomi hitoktatásban. Megszervezi a földalatti (klandesztin) pálosokat, és hamarosan már öt fiatalt küld a szegedi, illetve esztergomi szemináriumba. (Arató László Botondot, Farkas Béla Tamást, Aczél László Zsongort, Temesvári Károly Benedeket, Sziebert Imre Andrást és még másokat is.)”3° A kiszabadult Bolváry vállalta a magvetés veszélyes munkáját. Kiszabadult a börtönből Bolyós Rezső Ákos is 1956. február 28-án, s mint sekrestyés és kisegítő szervező folytatta szerzetesi tevékenységét. „Miután egy római intézkedés megengedte, hogy az állami rendelkezés miatt akadályozott noviciátust rendszeres találkozók helyettesíthetik és a tagok fogadalmat is tehetnek, elkezdett foglalkozni a rend iránt érdeklődőkkel is, a »juvenisták«-kal, akik készek voltak arra, hogy átmentik a rendet, mert az nem tűnhet el az 1950-es szétszóratással Magyarországon oly nyomtalanul, mint II. József 1786-os rendelete után, még ha ezért börtön- büntetés jár is. Ezek a »földalatti« (klandesztin) fiatal pálosok tanulmányozták a rend történelmét, »fehér napok« elnevezéssel közös lelkigyakorlatokat rendeztek, fogadalmat tettek a régi pálosok előtt, és titokban élték a pálos hivatást. Közéjük tartozott P. Kováts Ferenc Imre, aki a győri szemináriumban ismerkedett meg Fr. Máthé Péterrel. Újmiséjén 1956-ban P. Bolváry Pál képviselte a fehér színeket. Gencsapáti káplánként határszök- tetéssel, valamint énekkar szervezésével vádolták, és az ÁVH-n úgy összeverték, hogy később 1958. október 7-én, Rózsafüzér Királynője ünnepén visszaadta lelkét az Úrnak. P. Ács Ferenc István és P. Vezér György Ferenc mellett P. Kováts Ferenc Imrét is a pálos rend vértanúi között tartjuk számon.’^1 A pálos rend sorsa bonyolultan alakult. Az 1951-ben letartóztatottakról Bolyós Rezső Ákos visszaemlékezése ad tájékoztatást. A pálos rend 15 tagját említi meg Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Őket tekinthetjük a rend törzstagjának. Rajtuk kívül Bolyós Rezső több pátert sorol fel, akik a rendhez tartoztak. Az ő sorsuk a rend szempontjából nem lett meghatározó.32 A börtön szenvedéseit átélt szerzetesek a „közhangulat javitása érdekében” egyéni kegyelemben részesültek.:« A börtönből szabadult szerzete- 29 * * 32 33 29 P. Bolyós Rezső Ákos OSPPE: Magyar pálosok a szétszóratásban és a börtönben. (1950-1989) Újrakezdés, 1989. In: UŐ: A pálosok Magyarországon a XX. század első felében. Visszaemlékezések. II. köt. Bp., 2004. (továbbiakban: Bolyós, 2004.) 1. p. Uo. 1. p. 3' Aczél-Legeza-Szacsvay-Török, 2006.37. p. 32 Bolyós, 2004.133-134. p. 33 Aczél-Legeza-Szacsvay-Török, 2006.37. p.
