Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme
80 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) nem is beszélve az idő múlásáról, ami a pótnyomozást megnehezítette és bizonytalanná tette. A választ az előzményekben kell keresni. Győr városát 1945. március 28-án foglalták el a szovjet csapatok. Ezen a napon lőtte agyon egy orosz katona Szalai Alajost, Győrnádorváros káplánját. A szegény fiatal pap a plébánia épület óvóhelyére menekült híveit bátorította. Mialatt beszélt hozzájuk, az ottani pék leánya titokban a pap zsebébe csúsztatta óráját. Valószínű ismerte a szovjet katonák szokását, hogy gyakran rabolnak órákat. A beszélgetés után a pap felment a plébánia udvarára. Nemsokára orosz katonák özönlötték el az udvart és a plébániát. Az egyik rákiáltott a káplánra: „Davaj csaszü!” („Add ide az órádat!”) A káplán abban a tudatban, hogy óráját a szobában hagyta, azt válaszolta, hogy nincs nála óra. Ekkor megmotozták, mikor előhúzták zsebéből a pék leányának óráját, az egyik katona minden további figyelmeztetés nélkül tarkón lőtte.2 3 Az első tragédiát követte a második. Apor Vilmos főpásztorként, ordi- náriusként 1941. március 2-án foglalta el püspöki székét Győrben. Segített mindenkinek, aki hozzá fordult. 1944. október 15-én a nyilasok vették át a hatalmat, ezután minden hozzá menekülő üldözöttnek menedéket nyújtott. A püspökvár és a székesegyház tele volt menekültekkel. A front 1945. március 28-án, nagyszerdán érte el Győrt. Az ostrom 20. napján, ami nagypéntekre esett, egy ittas orosz tiszt részeg katonák kíséretében a püspökvárba rontott, azt követelte, hogy a főpap a püspökségre menekült nők közül 50 fiatal nőt bocsásson a rendelkezésére. Apor nemcsak megtagadta a követelést, hanem a pisztollyal hadakozó szovjet tisztet nagy erővel kipenderítette a pincéből. Ekkor, március 30-án a részeg katona három pisztolylövést adott a püspökre, és halálosan megsebesítette. Utána az oroszok elmenekültek.! Páter Kiss Szaléz ferences szerzetes esete bonyolultabb. 1945-46 folyamán rejtélyes merényletek tartották izgalomban Gyöngyös városát és környékét. 1946. május 3-án tudósított először az eseményekről a sajtó. A híradások egyben minősítették is a történéseket: „Újabb fasiszta összeesküvést lepleztek le” {Világ, 1946. május 3.). „A vidéki főkapitányság újabb nagyméretű fasiszta terrorcsapatot tett ártalmatlanná” (Új Szó, 1946. május 3.). „Gyilkosságok sorozatát elkövető fasiszta merénylőket tett ártalmatlanná a rendőrség” (Szabad Nép, 1946. május 3.). A központi sajtótájékoztató alapján született cikkek a következő eseteket rótták a gyanúsítottak terhére: „1. 1945. szeptember 4-én a Gyöngyösön a Bethlen utcában agyonlőttek egy szovjet tisztet. 2. 1945. szeptember 5-én egy szovjet főhadnagyot lőttek agyon három lövéssel Gyöngyösön a Vak Bottyán utcában. 3. 1945. november 2-án öt, állig felfegyverzett bandita megostromolta a nagyrédei rendőrbiztosságot. Géppisztollyal egy szobába terelték a rendőrbiztosság dolgozóit, itt összeszedték fegyvereiket, megfosztották őket minden értéktárgyuktól. Ezután a kommunista pártigazolványokat szedték 2 Szántó Konrád OFM: A meggyilkolt katolikus kálváriája. Bp., 1991. (továbbiakban: Szántó, 1991.) 20. p. 3 Uo. 21. p.
