Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme
A pálos rend és az állambiztonság küzdelme 81 el a rendőrtisztviselőktől, felfeszítették az íróasztalokat és szekrényeket, és magukhoz vették a hivatalos pecsétet. Közben a szobába lépett a MADISZ titkára, őt is megkötözték is kifosztották (Szabad Nép, 1946. május 3.). 4. 1945. december 14-én támadást hajtottak végre a gyöngyössolymosi rendőrbiztosság ellen. 5. 1945. december 25-én a gyöngyösoroszi rendőrbiztosságot szemelték ki támadásra, ekkor azonban már riadókészültségben volt az egész vármegye rendőrsége. A negyedórás tűzharcból a rendőrök kerültek ki győztesen az éjszakai ütközet után, az álarcos banda elmenekült. 6. 1946. január 3-án a gyöngyösi Deák Ferenc utcában meggyilkoltak egy szovjet tisztet. 7.1946. április 16-án Szalánk község mellett 16 lövéssel meggyilkoltak egy szovjet katonát.”! Különös módon hozták kapcsolatba a nyomozószervek a ferences renddel az eseménysort. A sajtó szerint 1946. április 24-én (néhol 11-én) Bánkúti Ferenc, a gyöngyösi politikai rendőrség vezetője névtelen levelet kapott, melyben felszólították, hogy „azonnal hagyja abba a fasiszta terrorszervezet [sic!] elleni nyomozást, mert ellenkező esetben életével fizet”. A Világ című lap beszámolója szerint a levél íróját azonosították. A névtelen levél szerzője Páter Kiss Szaléz gyöngyösi hittanár volt. Más nyomok az állítólag nyilas múlttal zsarolt Antal József joghallgatóhoz vezettek, aki elismerte, hogy a névtelen levél, melyet nyomtatott betűkkel írt, saját kezű írása.5 A sajtóhadjárat és a nyomozás mögött a nagypolitika helyi hullámverései álltak. Kiss Szaléz sokat foglalkozott az ifjúsággal, megszervezte a KEDIM-et, a Keresztény Demokrata Ifjúság Munkaközösséget. Ez a szervezet a gyöngyösi fiatalság körében sokkal kedveltebb volt, mint a kommunista vezetésű MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség). Még súlyosabban esett latba, hogy Kiss Szaléz az ország legerősebb pártja, a Kisgazdapárt helyi szervezetének volt egyik vezető politikusa.4 5 6 A Mindent Istenért című könyvet, mely lelkigyakorlatos beszédeit és prédikációit tartalmazta, a Magyarok Vasárnapja című lap adta ki. A lapnak volt Kiss Szaléz lelkes munkatársa és teijesztője.7 A KEDIM-et már 1945 nyarán támadások érték a MADISZ oldaláról, amelynek tagsága folyamatosan csökkent. 1946. április 28-án, húsvét vasárnapján Kiss Szalézt több tucat fiatallal elhurcolták. Ehhez az szolgált ürügyül, hogy néhány fiatal fiú szovjet katonák ellen merényletet követett el 1945-46 folyamán Gyöngyösön és környékén. Már az áldozatok számát illetően sem volt megegyezés. A magyar jelentések szerint négy, a szovjet álláspont szerint öt merényletet követett el három tizenéves fiú Kizmann Ottó vezetésével. A tizennyolc éves sváb származású fiú szeme láttára édesanyját, húgát erőszakolták meg a mátraaljai bortól megrészegült orosz katonák. A fegyveres összeesküvés vádjához a kierőszakolt vallomások szerint az is hozzájárult, hogy a bűncselekmények után gyónások alkalmá4 Balogh Margit: P. Kiss Szaléz szovjetellenes „összeesküvése”. Az 1945-46. évi merényletek politikai hátteréről. In: História, 1997. 3. sz. 5 Uo. 6 Szántó, 1991.44. p. 7 Uo.
