Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében

76 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) Ahogy a cikk is rámutat, a zsidóság által kifejezett rokonszenv bizonyos szempontból kellemetlenül érinthette a keresztény egyházakat, mivel a másik oldalról támadási felületet nyitott a szélsőjobboldal felé. A neológ Egyenlőség cikkíróját lenyűgözte a nagyszabású rendezvény: „Az Eucharisztikus Kongresszus csodás pompája, vallásáhítata tölti be ra­gyogva a magyar fővárost, amikor e sorokat írjuk. Mint a magyar zsidóság egyik szerény orgánuma, szeretnők mi is kifejezni személyes meghatott­ságunkat e hatalmas vallásos megnyilatkozás előtt, mely annyira felemeli, annyira megnemesíti az emberi lelkeket. A mai széttépett és vergődő vi­lágban csak a vallás ereje tudja megóvni az emberiséget az összeroppa­nástól. Csak a vallás, csak az Istenhit tudják megmenteni a társadalmat, és csak a vallás tud az egyes embereknek is erőt adni, hogy szembenézzen az élet szörnyű megpróbáltatásaival. A mi ősi hitünk mindenkor arra taní­tott bennünket, hogy hódolattal álljunk meg a nagy vallási megnyilatkozá­sok előtt. A mi hitünk külön áldásmondást ír elő nekünk arra, hogy vele egyházfejedelmeket és vallási vezéreket köszöntsünk. Mi elrebegjük ezt az ősi szent áldást. Csodálattal tekintünk a kongresszus hatalmas megnyilat­kozására és imádkozunk Istenünkhöz, hogy jöjjön el az az idő, amikor az Ő végtelen kegyelme fogja elárasztani ezt a földet és megszűnik minden baj, szenvedés, egyenetlenség.”49 Az eucharisztikus kongresszus értékelése az ortodox Zsidó Újságban az előbbi beszámolóval szemben meglehetősen visszafogott, de pozitív volt. Az Országos Református Lelkészegyesület debreceni értekezletéről beszá­molva írták: „Az első előadás szólt az eucharisztikus világkongresszusról és az előadó kiemelte, hogy a budapesti kongresszuson a protestantizmussal szemben semmiféle agresszivitás nem nyilatkozott meg, ezt természetessé tette a világhelyzet: »az ateizmusnak minden egyházat egyaránt fenyegető előre­törése.« - A zsidóság is ilyen összejövetelként értékelte a kongresszust.”®0 A protestáns felekezet és a zsidóság viszonyulása az eucharisztikus kong­resszushoz valójában eltérően alakult. A protestánsok - a sokban hasonlító hitvallás miatt - a különbségeket igyekeztek kiemelni a katolikusokkal szemben. A hangsúlyosan katolikus Eucharisztia-ünneplés még jobban kirajzolta a hitelvi eltéréseket, és a protestáns egyházi vezetők igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy hiveiket erősítsék saját vallási meggyőződésükben, ellensúlyozandó a kongresszus hatását. Körlevelekkel, nyilatkozatokkal, újságcikkekkel és az igehirdetések útján hívták fel a fi­gyelmet Szent István ünnepe és a kongresszus elkülönítésére, valamint elmagyarázták az Eucharisztia katolikus, református és evangélikus értel­mezése közötti különbségeket.®1 A zsidó felekezet tekintetében ilyen prob­léma nem merült fel, hiszen elég markánsak voltak a hitelvi különbségek. A zsidóság szimpátiával fogadta az eucharisztikus kongresszust, amiben az is 49 50 49 Egyenlőség, 1938. május 27. 6. p. 50 Zsidó Újság, 1938. szeptember 2. 7. p. 5' Vő. GlCZl, 2010. 225-227. p.

Next

/
Thumbnails
Contents