Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében
76 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) Ahogy a cikk is rámutat, a zsidóság által kifejezett rokonszenv bizonyos szempontból kellemetlenül érinthette a keresztény egyházakat, mivel a másik oldalról támadási felületet nyitott a szélsőjobboldal felé. A neológ Egyenlőség cikkíróját lenyűgözte a nagyszabású rendezvény: „Az Eucharisztikus Kongresszus csodás pompája, vallásáhítata tölti be ragyogva a magyar fővárost, amikor e sorokat írjuk. Mint a magyar zsidóság egyik szerény orgánuma, szeretnők mi is kifejezni személyes meghatottságunkat e hatalmas vallásos megnyilatkozás előtt, mely annyira felemeli, annyira megnemesíti az emberi lelkeket. A mai széttépett és vergődő világban csak a vallás ereje tudja megóvni az emberiséget az összeroppanástól. Csak a vallás, csak az Istenhit tudják megmenteni a társadalmat, és csak a vallás tud az egyes embereknek is erőt adni, hogy szembenézzen az élet szörnyű megpróbáltatásaival. A mi ősi hitünk mindenkor arra tanított bennünket, hogy hódolattal álljunk meg a nagy vallási megnyilatkozások előtt. A mi hitünk külön áldásmondást ír elő nekünk arra, hogy vele egyházfejedelmeket és vallási vezéreket köszöntsünk. Mi elrebegjük ezt az ősi szent áldást. Csodálattal tekintünk a kongresszus hatalmas megnyilatkozására és imádkozunk Istenünkhöz, hogy jöjjön el az az idő, amikor az Ő végtelen kegyelme fogja elárasztani ezt a földet és megszűnik minden baj, szenvedés, egyenetlenség.”49 Az eucharisztikus kongresszus értékelése az ortodox Zsidó Újságban az előbbi beszámolóval szemben meglehetősen visszafogott, de pozitív volt. Az Országos Református Lelkészegyesület debreceni értekezletéről beszámolva írták: „Az első előadás szólt az eucharisztikus világkongresszusról és az előadó kiemelte, hogy a budapesti kongresszuson a protestantizmussal szemben semmiféle agresszivitás nem nyilatkozott meg, ezt természetessé tette a világhelyzet: »az ateizmusnak minden egyházat egyaránt fenyegető előretörése.« - A zsidóság is ilyen összejövetelként értékelte a kongresszust.”®0 A protestáns felekezet és a zsidóság viszonyulása az eucharisztikus kongresszushoz valójában eltérően alakult. A protestánsok - a sokban hasonlító hitvallás miatt - a különbségeket igyekeztek kiemelni a katolikusokkal szemben. A hangsúlyosan katolikus Eucharisztia-ünneplés még jobban kirajzolta a hitelvi eltéréseket, és a protestáns egyházi vezetők igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy hiveiket erősítsék saját vallási meggyőződésükben, ellensúlyozandó a kongresszus hatását. Körlevelekkel, nyilatkozatokkal, újságcikkekkel és az igehirdetések útján hívták fel a figyelmet Szent István ünnepe és a kongresszus elkülönítésére, valamint elmagyarázták az Eucharisztia katolikus, református és evangélikus értelmezése közötti különbségeket.®1 A zsidó felekezet tekintetében ilyen probléma nem merült fel, hiszen elég markánsak voltak a hitelvi különbségek. A zsidóság szimpátiával fogadta az eucharisztikus kongresszust, amiben az is 49 50 49 Egyenlőség, 1938. május 27. 6. p. 50 Zsidó Újság, 1938. szeptember 2. 7. p. 5' Vő. GlCZl, 2010. 225-227. p.
