Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében

1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében 77 szerepet játszott, hogy a kongresszus ideje alatt is kritikus hangok hallat­szottak a náci újpogánysággal szemben.s2 Koréin Dezső az 1938-as év eseményein végigtekintve a közös ünnep­lés örömét emelte ki: „Szerencsésen és emelkedett hangulatban zajlottak le az utolsó hetek so­rozatos ünnepségei. Kezdődött az eucharisztikus kongresszussal, amely nemcsak vallási, de nemzetközi külpolitikai viszonylatban is nagy erkölcsi sikert jelentett az országnak, és amelynek jótékony hatása nem maradhat el. Folytatódott a magyar nemzet Szent István-i ünnepével, amely a ren­des évi kereten túl, ragyogó fényességgel ismertetett meg a katolikus világ itt időző nemzetközi képviselete előtt. Végül pedig a teljesen egybevágó pünkösd kettős emléknapja, amelyet a keresztény felekezet saját szertar­tása szerint ünnepelt, mi zsidók pedig a szináji kőtáblák magasba emelé­sével mutattuk be a Tízparancsolat örök életű etikumát és humánumát.”53 A cikkíró elismerte az eucharisztikus kongresszus nemzetközi jelentőségét, amelyről fentebb már szóltunk. Ismét az a hang szólalt meg a zsidó sajtó­ban, amely a közös egyistenhit alapján hirdette az együttműködés fontos­ságát a kereszténység és a zsidóság között az ateizmussal szemben. Szentévi események zsidó szemszögből Az 1938-as év jubileumi eseményeinek sorozata, amely összekapcsolódott az eucharisztikus kongresszus katolikus ünneplésével, azt a benyomást kelthette, hogy a nemzeti és egyházi ünnepek összekapcsolásával a katoli­kus felekezet ki akarja sajátítani az államalapító szent király emlékezetét is. A zsidó sajtóban azonban - ellentétben a protestánsokkal - nem merült fel ez a probléma. A zsidóság csupán bele akart kapcsolódni a nemzet ünnepé­be, hangsúlyozva hazafiságát, magyarságát. A lojalitás kifejezése azért is fontos volt, mert ezzel rámutathattak a diszkriminatív zsidótörvény igaz­ságtalanságára is. Erre az évre esett Horthy Miklós kormányzó 70. szüle­tésnapja, amelynek megünneplése szintén az állam iránti hűséget és a fel­sőség iránti tiszteletet fejezte ki. A kötelezettségen túlmenően azonban ez a tisztelet a zsidóság hagyományaiban, közösségi emlékezetében is gyökere­zett. Az eucharisztikus kongresszushoz a hazai zsidóság az egyistenhit kö­zösségének alapján viszonyult, támogatta a vallás nagyszabású megnyilvá­nulását az egyre terjedő ateizmus idején. Emellett szolidaritását is kifejez­te, amikor a náci Németország nem engedte katolikus állampolgárait elzarándokolni Budapestre, mert félt az ellene irányuló szavaktól. A zsidó sajtó világosan felismerte, hogy a katolikusok és minden keresztény egy frontot alkotnak a zsidósággal a náci újpogánysággal szemben, amely fizi­kailag is támadta a vallásos embereket. 1938 ünnepeire árnyékot vetett az egész társadalomban elterjedt zsi- dóellenesség és ennek kifejeződése az első zsidótörvényben. A magyar zsidóság egy része a keresztény felekezetekbe való áttérést látta megoldás­nak, vagyis inkább menekülésnek, válságkezelő stratégiának. A zsidóság * 53 s2 Vő. Gergely, 1988.132., 135., 140. p. 53 Koréin Dezső: Ünnepek után. In: Zsidó Újság, 1938. június 17.1. p.

Next

/
Thumbnails
Contents