Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében
1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében 75 A közgyűlés arra utalt, hogy a náci Németország megakadályozta a német zarándokok elutazását a kongresszusra, mivel attól tartottak, hogy a nemzetiszocialista ideológia elleni demonstrációra fogják felhasználni az eseményt.46 Ez természetesen csak növelte a zsidó szervezetek rokonszenvét a kongresszus iránt. Az izraelita felekezet kongresszusi szervezetének legfőbb testületé, a községkerületi elnökök tanácsa március 17-i ülésén foglalkozott a fővárosban tartandó eucharisztikus kongresszussal: „... felkéri az egész ország zsidóságát, hogy az eucharisztikus kongresszusra érkező külföldi zarándokokat fogadják meleg vendégszeretettel. Az ülés kimondotta, hogy Szent István király halálának kilencszázéves évfordulója alkalmából rendezendő országos ünnepségekben méltó módon részt kíván venni.”«7 Itt egyértelműen kifejeződött a támogatás, aminek a nagyszámú külföldi zarándok érkezése miatt gyakorlati jelentősége is volt. Az ortodoxia lapja az egyistenhiten alapuló, ateizmussal szembeni összefogás közös frontja szempontjából értékelte a közelgő eseményt: „... megelégedést és elégtételt jelent nekünk, hogy Magyarországon májusban eucharisztikus kongresszus lesz. A katolikus vallási eszme jegyében gyűlnek össze a világ minden részéről. A napokban Székesfehérváron volt egy erre vonatkozó ülés. Az egyik egyházi férfiú megcáfolta azt a hírt, mintha minden munkát zsidóknak adtak volna ki. Kiderült, hogy egy szó sem igaz. Mi is örülünk neki. Legalább ebben az irányban nincs megsebezhető pontja a rendezvénynek. Az illető főpap azt is mondotta, hogy nem szorulnak rá bizonyos oldalról jövő magasztalásokra. Ez a kitétel arra vonatkozik, hogy egyes neológ zsidó testületek határozatilag kifejezték a kongresszus iránti rokonszenvüket. Ez a rokonszenvi nyilatkozat úgy látszik kompromittáló a nyilasok felé. Ez tehát azt jelenti, hogy tartózkodnunk kell minden hangos deklarációtól, de megvan a jogunk arra, hogy csendes méltánylással tekintsük a felvonulást, és a zarándokokat minden póz nélkül nyájasan fogadjuk. Az eucharisztikus kongresszus körül folyó események egyébiránt fölelevenítik előttünk a magyar ortodoxia néhai elnökének és felsőházi képviselőjének, Franki Adolfnak áldott emlékét. Ő tartotta a felsőházban az emlékezetes beszédét, mi után Gömbös Gyula akkori miniszterelnök Berlinben volt, és attól féltek, hogy a német totalitást importálja Magyarországba. Franki Adolf beszédében kifejtette, hogy nem hiszi, hogy valaki Magyarországon ezt a rendszert akarná behozni, ellenben a mind jobban terjedő pogányság ellen a monoteizmus híveinek, tehát azoknak, akik I'tent és a valláserkölcsöt vallják, közös frontot kellene alakítaniok. Annyi év után kiderül, hogy neki volt igaza. Az eucharisztikus front is megmozdulást jelent ilyen irányban. Ha erre gondolunk, akkor a napos oldal felé fordultunk, mert egy szebb jövőben való reménykedés tavaszi napsugarai fénylenek felénk Niszon szabadsághavának előestéjén.”«8 46 47 * 46 Gergely, 1988.69-85. p. 47 Zsidó Szemle, 1938. március 25. 2. p. «8 A mi napos oldalunk. In: Zsidó Újság, 1938. április 1.1-2. p.
