Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében

74

Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016)

val kísérje ennek az államnak a megvalósítását és szimpátiáját nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is juttassa kifejezésre.”«

Cionista nézőpontból a magyar és a zsidó állam közötti együttműködés kölcsönös előnyökön nyugodhatott. A zsidó állam létrehozásának támogatásáért cserébe Izrael latba vethette volna befolyását a kisebbségek védelmében. E mögött a gondolat mögött is a Magyarország iránti elkötelezettséget fedezhetjük fel, még azon zsidók részéről is, akik jövőjüket egy megalakítandó saját államban képzelték el.

Eucharisztikus világkongresszus

Az 1938-as év legjelentősebb vallási eseménye a Budapesten rendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus volt, egy katolikus ünnepség- sorozat, amely a Szent István-évhez kapcsolódott. Ugyanakkor ez esemény az egész ország számára jelentős volt. Sikerült felkelteni és fenntartani a külföld figyelmét Magyarország iránt, és az ünnepségsorozat nem csupán a katolikus egyház, hanem a magyar állam számára is nyereséget jelentett. Az országról kialakított kép pozitív befolyásolására kiváló alkalom kínálkozott, jelentősek voltak az esemény külpolitikai és diplomáciai előnyei.* 44 45

A zsidó sajtó érthető módon keveset foglalkozott az eucharisztikus kongresszussal, azonban az a néhány írás, amely tárgyalta, pozitívan írt róla. Az év elején a Pesti Izraelita Hitközség közgyűlése

...kifejezte hódolatát a katolikus főpapság iránt, amely a mostani zavaros

i

dőkben is mindenkor a bibliai erkölcs védelmében vezérszerepet visz nálunk. Valóban bámulattal kell megállapítani, hogy az egyház nevelni tudta az ő szolgáit, hogy a tetszetős frázisok, kábító szólamok dacára tartózkodjanak az új pogányságtól és a gyűlölködő nacionalizmussal szemben képviseljék a nemzetek korlátain túlmenő humánumot. Mi zsidók éppen ezért csodálattal és szeretettel nézzük azt a heroikus küzdelmet, amelyet a katolikus egyház vezérei Németországban vívnak. Nemcsak azért nézünk az eszme harcosainak járó hódolattal erre a harcra, mert mi zsidók tudjuk [...] mit jelent az szembeszállni egy egész világ brutális erejével csak az igazság tudatában és az eszme fegyvereivel. Hanem azért is, mert köztudomású, hogy ha a német zsidók még jobban nem merültek el a nincste- lenségnek, a szenvedésnek mélységeibe, úgy ez annak köszönhető, hogy katolikus vidéken a nép szenvedőtársat lát a küszködő zsidóban és amennyire lehet, támogatja. Éppen ezért tiszteletünk kíséri a Budapesten összeülő eucharisztikus kongresszust, mint a hitnek manifesztálását. A mai emberiségnek érdeke, hogy a most csődöt mondott materializmust fölváltsa a hit, amely szentírásunkhoz kapcsolódjék, mert különben az anyagiasságtól elfordult emberiség a fajmítosz szolgálatába szegődik. A barna pogányság természetesen ellentétes álláspontot foglal el a nem-árja vallás ellen és eltiltotta a német katolikusoknak a kongresszuson való megjelenést.”«

« Tamás ANDRÁS: A zsidó állam és a magyar kisebbségvédelem. In: Zsidó Szemle, 1938. február 25. 2. p.

44 CSÍKY, 2012. 138. p.

45 Zsidó Szemle, 1938. február 11. 9. p.