Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében

1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében*

Csíky Balázs

Az 1938-as esztendő Magyarország és egész Európa számára fontos eseményeket hozott, amelyek érzékenyen érintették a zsidóságot, vagy közvetlen vagy pedig közvetett módon. Az Anschluss, a csehszlovák politikai válság, majd a müncheni konferencia és egyezmény, az első bécsi döntés mind-mind Közép-Európához kötődött, erősen befolyásolta a térség helyzetét és mutatta a náci Németország erősödését. Magyarország Szent István király halálának 900. évfordulóját ünnepelte, Budapesten rendezték a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, és a revíziós politika, bár náci segítséggel, de elérte első jelentős sikereit, az ország visszakapta a Felvidék déli, döntően magyarlakta részét, amivel érvényesült az az etnikai elv, amelyet Párizsban figyelmen kívül hagytak. Ugyanakkor megszületett az első zsidótörvény, amely a hazai zsidóság korlátozását elsősorban a sajtó, valamint más szellemi szabadfoglalkozású pályákon kívánta végrehajtani. Mindez összefüggött a nemzetközi eseményekkel. Az Anschluss szerepet játszott a törvény gyors megalkotásában, ahogy az eucharisztikus kongresszus rendezésére is hatással volt, hiszen Nyugat-Európában forrongó, veszélyes övezetnek hitték emiatt a Kárpát-medencét, a náci vezetés pedig megakadályozta alattvalóinak a rendezvényen való részvételét, mert ellene irányuló hangulattól tartott. Ez nem is volt alaptalan a Szentszék megnyilatkozásait és a magyar katolikus püspöki kar 1937. decemberi pásztorlevelét ismerve. A csehszlovákiai események és a müncheni konferencia pedig közvetlen összefüggésben állt a területi gyarapodással, ami ugyanakkor országunkat még inkább a náci Németországhoz kötötte.1

' Ezt a kéziratot 20x3 végén kapta szerkesztőségünk Csíky Balázstól. Örömmel jeleztük a szerzőnek, hogy szívesen helyt adunk tartalmas, új megközelítéseket tartalmazó cikkének, ezt alátámasztó lektori vélemény is készült. A szerző pár héttel később mégis azt kérte, hogy halasszuk el írásának megjelentetését, mert szeretné a témát még alaposabban körüljárni, további adatokkal kiegészíteni, részletkérdésekben további kutatók segítségét kérni. Azt ígérte: „egy sokkal kiforrottabb és erősebb szöveget tudok majd küldeni”. 2015 tavaszán tértünk vissza a közlés kérdésére, Balázs vállalta, hogy az akkori 3. számunk részére véglegesíti a szövegét. 2015. november 6-án küldte számunkra a Katolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat korában c. kötetről írott kitűnő recenzióját, amely meg is jelent lapunk tavalyi 4. számában. Ekkori kísérőlevelében írta: „Régi adósságomról, a zsidó sajtóról szóló írásom átdolgozásáról sem feledkeztem el.” További türelmet kért, majd arról irt, hogy szeretné behozni a lemaradását, mert már nagyon zavarja. Minderre sajnos már nem került sor. Jellemző volt rá, hogy csak igazán tökéletes, alapos munkát akart kiadni a kezéből. Csíky Balázsra, fiatalon elhunyt kollégánkra való emlékezésünk jegyében - a szerző örököseinek hozzájárulásával - közöljük ezt az általa még tökéletlennek érzett, mégis kerek egésznek tűnő, tartalmas történettudományi szöveget. (A Szerk.)

1 A bőséges szakirodalomból itt csak két művet említek: Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája, 1919-1945. Bp., 1988. 172-206. p.; Gergely Jenő: Eucharisztikus vi-