Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében
1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében 61 A hazai emlékezetkultúrában mintha kétféle emlékezet élne, ami a történeti művekben is megjelenik. Vagy csak az első zsidótörvényt és annak hatásait emelik ki, megemlítve esetleg még a Felvidék déli részének visszacsatolását; vagy az ünnepi eseményeket, a Szent István évet és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust hangsúlyozzák, és a határváltozás eufóriájára emlékeznek. Ebben nyilván benne van egy zsidó-keresztény különbség is, hiszen ahogy az első zsidótörvény a jogfosztás folyamatának meghatározó pontja volt, úgy a kettős jubileumi év a nemzeti érzelmű és vallásos emberek számára máig emlékezetes és jelentős esemény. Két szimbolikus történet, amelyek sok tekintetben ütköznek egymással. A zsidóság, különösen a keresztény konvertiták számára egyfajta csalódás, hiszen egyrészt nem fogadták el identitásválasztásukat és gyanakodva tekintettek rájuk, másrészt hiába várták, hogy majd a keresztény főpapok, politikai befolyásukat latba vetve, meg fogják, meg tudják védeni őket. A keresztény világi vagy egyházi emlékezetben pedig nem tudják vagy nem akarják összekötni a felemelő eseményeket a jogfosztással, jogkorlátozással, mert az zavart okozna és elhomályosíthatná a kialakult pozitív képet.* 2 Van ennek a kérdésnek, az eltérő olvasatoknak és történeti rekonstrukcióknak egy másik aspektusa is. A zsidótörvény tárgyalásánál, elemzésénél általában a világi nézőpont érvényesül, a politikai és társadalmi okokat, előzményeket és következményeket veszik számba, ha pedig vallási kérdéseket is érintenek, akkor inkább keresztény nézőpontból tekintenek a kérdésre, a keresztség érvényességének, átalakító hatásának problémáját említve, amit a törvényszöveg is előtérbe helyez a 'zsidó' fogalmának meghatározásánál.3 Azonban a vallásos zsidóság viszonyulása a diszkriminációhoz és az ezáltal generált áttérési hullámhoz ritkán képezi elemzés tárgyát.4 Általánosabban nézve a kérdést látható, hogy a történetírás a zsidó- törvényre fókuszál, és alig vagy egyáltalán nem vizsgálják a vallásos zsidóságnak a területi visszacsatoláshoz3 vagy a keresztény jubileumokhoz és az eucharisztikus kongresszushoz való viszonyulását. Tanulmányomban ezért egy eddig mellőzött egyháztörténeti nézőpontot szeretnék érvényesíteni, lágkongresszus Budapesten - 1938. Bp., 1988. (Népszerű történelem.) (továbbiakban: Gergely, 1988.) 2 A két téma együttes tárgyalására kísérletet tettem nemrég megjelent tanulmányomban: CsÍKY BALÁZS: Jubileumi esztendők és katolikus megújulás a Horthy- korszakban. In: A 20. század egyház- és társadalomtörténetének metszéspontjai. Tanulmányok a Pécsi Egyházmegye 20. századi történetéből. Szerk.: Bánkuti Gábor - Varga Szabolcs - Vértesi Lázár. Pécs, 2012.135-157. p. (továbbiakban: CsÍKY, 2012.) 3 Vö. pl. az ismert nagymonográfiát: GYURGYÁK János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., 2001. 135-142. p. (Ez az állítás néhány, a vallásos zsidósággal kapcsolatos, témánkra vonatkozó megjegyzés ellenére is tartható, vö. Uo., 141., 225. p.) 4 Kivételt jelent például: K. Farkas Claudia: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon, 1920-1944. Bp., 2010.124-138. p. s A vallásos zsidóságnak a trianoni határváltozásokhoz való viszonyát elemzi, de a területi visszacsatolások fogadtatására részletesen nem tér ki: Glásser Norbert - Zima András: Változatlanság a változásban. A két világháború közötti budapesti zsidó csoportok önképe a megváltozott kárpát-medencei határok függvényében. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2009.1-4. sz. 35-58. p.
