Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ruzsa-Nagy Zoltán: A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története a 18. században
44 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) zsellérek, akik földesúri birtokokon éltek. Az irredemptusok között találjuk a cselédeket és a pásztorokat is.26 A Kiskunhalasi Református Egyházközség története A kiskunhalasi egyházközség korai történetéről kevés írott forrás maradt fenn. Kiskunhalast a 16. században többször is feldúlták,27 így csak homályos adataink vannak a reformációhoz való csatlakozásról,28 29 de minden bizonnyal már a 16. század végén református lakosok lakták. Kiskunhalast a 17. század elején telepítették újra baranyai református lakosokkal.Az első református lelkész, akinek fennmaradt a neve, Széki Mihály volt 1635- ben. A városban már korán megalakult a református iskola, mely a debreceni kollégium partikulájaként működött. A Szent Presbitérium A legkorábbi bejegyzés a Ráday Levéltárban őrzött 1723-ban megkezdett könyv elejéről származik: „A Szent Presbitérium az Oskolában járó Szüzek fizetését az Halasi H.Sz. Ecclesiában eképpen határozza meg.”30 Ezután megadják, hogy a tanuló lányok évente fejenként mekkora fizetséget adjanak a tanítónak, melyen csak a ,,Sz[ent] Presbitérium” változtathat. Ugyancsak előírják, hogy a tanító évente legalább egyszer a „keze alatt lévő szüzek épülése megmutatására közönséges exament kíván a Sz[ent] Presbitérium.” A határozat aláírói: Kecskeméti Dániel fülöpszállási lelkész, a tractus seniora; Dömsödi Cs. Sámuel kiskunhalasi lelkész; Veresmarti Péter kecskeméti lelkész; a tractus assessora, a kiskunhalasi városi tanács nevében Szentmártoni N. Balázs. Kézenfekvő volna feltételezni, hogy ez az első említése a kiskunhalasi presbitériumnak. Azonban presbiterekről itt szó sincs, a határozat aláírói egyházi részről mind lelkészek, köztük egyházmegyei tisztviselők, valamint világi részről a városi tanács meghatalmazott képviselője. Presbiter, egyházközségi curator tisztség sehol nem szerepel az aláírók nevei mellett. A könyv folytatásában egyházfegyelmi határozatok vannak bejegyezve a városi tisztviselők aláírásával, sem a presbiter, illetve az akkoriban használatos változatai (egyházi tanácsos, elöljáró, ill. consistorium) nem fordul elő 1764 előtt. 1784-ben egy vihar ledöntötte a templom tornyát. A kakas gombjában találtak egy 1742-ből való iratot a templom újjáépítéséről, melyet bemásoltak a jegyzőkönyvbe. Az 1742-ben kelt irat aláírói a városi tanácsosok, egyikőjük mint curator, a lelkipásztor és az iskolamesterek voltak. Presbiter, presbitérium, ekklézsiai elöljáró semmilyen néven nem említte- tik. Ez is megerősíti, hogy presbitérium akkor még nem volt.31 26 Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. I. Szerk.: Janó Ákos. Kiskunhalas, 1965. 50. p. 27 Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt. In: Kiskunhalas története, 1. Szerk.: Ö Kovács Aurél - Szakái Aurél. Kiskunhalas, 2000. (továbbiakban: Szakály, 2000.) 300. p. skk. 28 Szakály, 2000.327. p. 29 NAGY Szeder István: Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története, Kiskun-Halas Város Története Oklevéltárral. III. Kiskunhalas, 1936. (továbbiakban: Nagy Szeder, 1936.) 29. p.; Szakály, 2000. 328. p. 3° RL. D 87.1/1. köt. 1. p. 31 RL. D 87.1/2. köt. 128-135. P-
