Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ruzsa-Nagy Zoltán: A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története a 18. században
A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története 45 Ezek alapján okunk van feltételezni, hogy az 1723-ban említett „szent presbitérium” nem a gyülekezet presbitériuma, hanem egy másik testület. Annál is inkább, mivel 41 év múlva, amikor a gyülekezeti presbitériumot „consistorium” néven megalakították, szó sem esik arról, hogy ez a testület korábban már létezett volna. Ellenben a „szent presbitérium” vagy „venerabile presbyterium” előfordul a korabeli forrásokban, mint egyházmegyei vezető testület. A 16. századra vonatkozóan Miklós Ödön megállapította, hogy létezett egy lelkészekből álló presbiteri kollégium, mely az esperes mellett az egyházmegyét igazgattad2 Vannak adataink arra vonatkozóan, hogy a Dunántúlon a 18. században a „venerabile presbyterium” az egyházkerületi gyűlésre volt használatost A kiskunhalasi presbitérium később sem nevezte magát soha „szent presbitériumnak”, sem „venerabile”-nek. Ellenben 1774-ben, amikor a püspök költségeire 1 aranyat fizettek, akkor „venerabilis superintendentia”-t említenek.34 Mindent egybevetve okkal mondhatjuk, hogy 1723-ban a kiskunhalasi leányiskola tanulóinak hozzájárulását, valamint a tanulók vizsgáinak felügyeletét az egyházmegye vezetősége határozta el, s bízta a városi tanács felügyeletére. A Presbitérium megalakulása A Zoványi-féle egyháztörténeti lexikon szerint a presbitérium létrejöttét segítette, ha a világi hatalom nem református felekezetű volt.32 33 34 35 Kiskunhalas esetéről elmondható, hogy a presbitérium megalakulásában az ellenreformáció komoly szerepet játszott. 1761-től a majsai plébános rendszeresen misézett a kaszárnya egy helyiségében. 1761-ben gr. Eszterházy Károly váci püspök megtiltotta a halasi református lelkésznek a római katolikus és lutheránus újszülöttek keresztelését, ezen vallásúak esketését és temetését. A lutheránus lakosok egészen a türelmi rendeletig a plébános joghatósága alá kerültek, katolikus szertartással, a katolikus temetőbe lettek eltemetve. Sőt elrendelte, hogy a haldokló újszülötteket a bába is megkeresztelhesse. Az 1760-as évek elején a Helytartótanács több vallási ügyben (például a bábák keresztelésének tiltása) is perbe fogta és pénzbírságra ítélte Kiskunhalas városát. 1764-től római katolikus káplán működött a városban. Ezzel együtt egyre nagyobb nyomás nehezedett a városi tanácsra, hogy engedélyezze a katolikusok betelepülését, továbbá nekik is biztosítsanak helyet a városi tanácsban.36 Ebben a helyzetben elkerülhetetlennek tűnt, hogy ha a református gyülekezet az önállóságát meg akarja őrizni, szét kell választani az egyházi igazgatást a polgáritól, különösen az egyházfegyelem területén. Ezt erősítette Mária Terézia rendelete is, amely megtiltotta a városok tanácsainak az egyházi ügyek intézését.3? Vélhetően ezen okok miatt került sor 32 Miklós Ödön: A magyar protestáns egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában. Pápa, 1942.15. p. skk. 33 „A venerabile presbitérium tehát nem egyházközségi presbitériumot, konzisztóriumot jelentett, hanem az egyházkerület vezetőségét.” Hudi, 2011. 48. p. 34 RL. D 87.1/2. köt. 102. p. 35 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. (3. jav. kiadás) 487. p. 36 Nagy Szeder, 1936. 7. p. 3? KÓSA László: Egy nagy múltú demokratikus intézmény: a presbitérium. Kézirat.-Du- namelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára, (továbbiakban: KÓSA.) 3. p.
