Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Rada János: Egyházkritikai röp- és vitairatok Magyarországon 1867-től 1895-ig (Interpretációk, frazeológia és eszmetörténeti háttér)
Egyházkritikai röp- és vitairatok Magyarországon 1867-tól 1895-ig 17 együtt vett részt a haza és emberiség érdekeiben.”63 Bezerédj Sándornál az egyház, amelyben a papság még családot alapíthatott, úgy jelent meg, mint ,jámbor hazafiak s honpolgárok” egyháza. A papi szerző interpretációjában az „Isten és természet minden törvényével ellenkező” szabály is hozzájárult egy olyan út megteremtéséhez, amelyen lehetőség nyílt „az emberiséget a hit, az egyház, a vallás és erkölcs elferdített fogalma és szinleges köpönyege alatt a lelki sötétségnek és butaságnak azon labyrinthusába terelni, a melyben az a hatalom és önkény vakeszközévé válhatott”. Történt mindez a hatalomért és a vagyonért.6z> A cölibátus problémája tehát a szövegek interpretációjában szorosan összefüggött a váddal, amelyre a „papi kaszt” - szinte az összes szövegben használt - frázisa utalt, és amely szerint a papság hierarchiája idegen testet képez az országban, nem integrálódik a társadalomba, céljai pedig nem a nemzet céljai. A szövegek kritikája mindemellett a papi ágyasságra, sőt a papság - a szerzői vélemények szerint - egészségtelen és tisztességtelen nemi életére összpontosult, amelyért márpedig az egészséges családi élet természetellenes tilalma felelt, hiszen megfosztotta a papságot a rendes családi élet lehetőségétől.* 65 Végül valamennyi vizsgált szöveg szerzője leszögezte, hogy a cölibátus eltörlése az állam joga és feladata. Itt megjegyezhető, hogy a 19. században a katolikus alsópapság egy része is igényt formált a cölibátus eltörlésére.66 A polgári házasság ügye szintúgy beágyazódott a szövegek egyházi hatalom megtörését szorgalmazó programjába. A házasság szabályozása Tol- dy István szerint módot nyújtott az egyház számára, hogy még erőteljesebb befolyás alá vonja a társadalmat. ,A papság részt tulajdonított magának az emberi élet e fontos lépéséből, hogy az ember annál inkább az egyházhoz láncolva érezze magát” - írta a szerző, majd amellett foglalt állást, hogy a házasság amúgy is tisztán polgári szerződés, nem vallási jellegű, ennek megfelelően a házasságügy a polgári állam kompetenciája.67 Kóródy Sándor szintúgy leszögezte, hogy „a házasság polgári szerződés, és mint ilyen eo ipso a polgári hatóságok elé tartozik”, majd ő is felpanaszolta az egyház önkényét a házassággal összefüggésben: „alkotmányos államban a polgári házasság intézménye által a házasság megmentetik az egyház tyran- nismusától, - hogy az alkotmányos állam hatalomnak, a nép jogosan nyilatkozó akaratának rendeltessék alá”. Kóródy szerint ha az alkotmányos állam egy idegen tényezőtől - például az egyháztól - von el jogot a maga javára, csupán a nép által gyakorolt jog és hatalom gyarapodik. „És e jognak, e hatalomnak mértéke teszi ki a nép szabadságát” - jegyezte meg a röpirat írója egy olyan gondolatiság talajáról, amelyről lényegében értelmetlen lehetett a klasszikus liberalizmus államminimalizáló programja. Kóródy az állam hatalmát és az egyház szabadságát a polgári házassággal összefüggésben is szembehelyezte egymással: ha az egyház a megfelelő 63 SlMONYI, 1874.94. p. ** Bezerédj, 1871.54-55- P65 A téma számára Kóródy Sándor szentelte a legnagyobb teret pamflet jellegű munkájában, megjegyezte például, hogy: „Mintha a mohamedán korán egyenesen Krisztus helytartói számára íratott volna, a római pápák a többnejűségben mindig felül múlták muzulmán kollégáikat.” KÓRÓDY, 1870/d. 40. p. 66 ZAKAR, 2001.56-58. p. 6z TOLDY, 1868. 172-176. p.
