Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Rada János: Egyházkritikai röp- és vitairatok Magyarországon 1867-től 1895-ig (Interpretációk, frazeológia és eszmetörténeti háttér)
Egyházkritikai röp- és vitairatok Magyarországon 1867-tól 1895-ig 11 lehetett egy toleráns, ténylegesen a jézusi kereszténység alapján álló „független magyar nemzeti egyház” alapja.'» A nemzeti függetlenség és a pápai hatalom összefüggésében érdemes megjegyezni a szövegek erős szimpátiáját az olasz nemzeti mozgalom felé. Hatala például - némileg gúnyosan - megjegyezte, hogy az ultramontaniz- mus „politikai dogmája az is, hogy az olasz nemzeti egységet szét kell rombolni, csak azért, hogy a pápa király lehessen”.4° Nem egyedül Toldy rótta fel az egyháznak, hogy Mohács után eljegyezte magát az „idegen”, Habsburg uralommal, majd az egyházi abszolutizmus hatalmi céljai mentén összeforrt a világi abszolutizmussal, például Bach idején. Azonban az 1848-49-es „hazaárulás” vádja éppúgy nem a katolikus egyház egészét érte, ahogy az ultramontanizmus vádja sem. Például Simo- nyi szerint „tudvalevő dolog, hogy a hívek nagy része katholikus akar maradni, a nélkül, hogy a jezsuiták által az újabb időben csaknem erőszakolva győzedelemre jutott szélső irányt követnék”.“»1 Simonyi győzelemre jutott irányzatról írt, merthogy a tulajdonképpeni ultramontán mozgalom a tévedhetetlenség dogmáját elfogadó zsinaton célt ért: lényege beépült az egyház dogmarendszerébe. Az egyházkritikai irodalom azonban - szemben a hivatalos egyház felfogásával - továbbra is elhatárolta a katolikus egyház ultramontán és nem-ultramontán tagjait. Végül megjegyezhető, hogy az ultramontán szóhoz - a hazafiatlanság vádja mellett - több pejoratív jelentésárnyalat is járult, és idejével — a tanulmányomban vizsgált szövegek számos pontján is - lényegében egyet jelentett a haladásellenes, bigott és maradi egyházi felfogással. Egy 1966- ban megjelent szöveggyűjtemény már pusztán úgy adta meg a szó jelentését, hogy: „vakbuzgó katolikus”.“»2 Állam és egyház Szinte egyetlen szöveg szerzője sem mulasztotta el megjegyezni, hogy az ultramontánok tábora - valójában a hivatalos egyház - az egyházat hatal- milag az állam fölé helyezte. Kóródy Sándor például úgy összegezte az ultramontán felfogást, hogy „a magyar felelős kormány és népképviselet által képviselt államhatalom akarata a magyar államban nem nyomhat többet, mint az, amit IX. Pius parancsol”.« Ami az egyház állásfoglalását illeti, IX. Pius pápa 1864-es Syllabusában ténylegesen tagadta, hogy „midőn mindkét hatalom törvényei összeütköznek, a polgári jog bír fölénnyel”.« Az egyházkritikai röp- és vitairatok így az egyházpolitikai törvények tétjét az egyházzal szemben is szuverén állami hatalom megteremtésében, az egyházi befolyás megtörésében jelölték meg - ahogy a német Kulturkampf ideológiája is.« 39 * * * 43 * 45 39 Hatala, 1875.174-178. p. « Hatala, 1875.174. p.-V Simonyi, 1874.40. p. “>2 Kanizsai-Nagy-Lengyel, 1966.742. p. 43 KÓRÓDY, 1870/d. 136. p. Ld. Syllabus. - FÜSSY, 1880. 45 HERGER CSABÁNÉ: A vilmosi Németország és az Osztrák Császárság egyházpolitikája. In: Miskolci Jogi Szemle, 2009. 2. sz. 75-95. p.; 93-94. p.
