Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története
TANULMÁNYOK A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története Thoroczkay Gábor Bár a kutatásban időről időre felmerül, hogy a középkori Magyarország szakrális központjának, a székesfehérvári bazilikának a n. század előtti időszakból származó előzményei volnának,1 már korai elbeszélő források bizonyítják, hogy az alapítás Szent István királyhoz köthető. A n. század utolsó harmadában keletkezett István-legendák mind az ő nevéhez kapcsolják az egyház létrehozatalát. A legkorábban íródott Nagyobbik legenda szerint az államalapító „fogadalom és felajánlás keretében, nem szűnő imádságok közepette önmagát és országát az istenszülő, mindenkor szűz Mária oltalmába ajánlotta [...] s hogy a védelmében rejlő irgalmat minél inkább elnyerhesse, magában a királyi székvárosban, amelyet Fehérvárnak mondanak, ugyanazon mindenkor Szűz dicsőséges nevére nevezetes és hatalmas, csodálatos művű bazilika építésébe fogott”.2 3 4 5 A szűkszavúbb, valamivel később keletkezett Kisebbik legenda csupán annyit ír ezzel kapcsolatban, hogy „a dicsőséges Szent Szűz Mária tiszteletére ugyanis templomot emelt Fehérvár városában, amely nevét rendkívüli híréről kapta”.3 A Nagyobbik és Kisebbik legenda szövegét kiaknázó, azokat bővítő Hartvik püspök saját István-életrajzában az egyházi kiváltságok felsorolása mellett hangsúlyozta, hogy „a felettébb szépséges templomot a király saját kápolnájának tekintette”.'» E források ugyanakkor arra nem alkalmasak, hogy eligazítsanak bennünket abban a tekintetben: István hosszú uralkodásának melyik szakaszában alapíthatta a fehérvári egyházat? A mai formájában 14. századi keletkezésű, de jóval korábbi szövegeket is magában foglaló magyar króni- kaszerkesztmény azonban némileg segítségünkre siet e vonatkozásban. A 66. fejezet szerint István rokona, az erdélyi Gyula - 1003-ra tehető - le- győzéses után „hadat indított Keán, a bolgárok és szlávok hercege ellen, 1 Legutóbb ld.: Püspöki Nagy Péter: A székesfehérvári bazilika és prépostság előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében. In: A székesfehérvári Boldogasszony Bazilika történeti jelentősége. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1996. (Közlemények Székesfehérvár város történetéből III.) 7-93. p. Kritikáját ld.: Gerics József - Ladányi Erzsébet: A magyarországi keresztény egyházszervezet forráskritikájához. In: „Magyaroknak eleiről”. Ünnepi tanulmányok a hatvanesztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk.: Piti Ferenc. Szeged, 2000. (továbbiakban: „Magyaroknak eleiről”) 187-196. p. 2 Scriptores rerum Hungaricarum. Ed.: E. Szentpétery. I—II. Bp., 1937-1938. (továbbiakban: SRH) II. 385. p., Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk.: Kristó Gyula. Szeged, 1999. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 15.) (továbbiakban: ÁKÍF) 286287. p. 3 SRH II. 396. p., ÁKÍF 306. p. 4 SRH II. 418. p., ÁKlF 329. p. 5 Erre ld. a Hildesheimi Évkönyv tudósítását, amely közvetítő - az Altaichi Évkönyv - útján a magyar krónikairodalomba is utat talált: Albinus Franciscus Gombos:
