Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szlávik Gábor: Henrike Maria Zilling Tertullianus-kutatásai

Henrike Maria Zilling Tertullianus-kutatásai

tatkozik meg,7 a montanista eszmék védelmében írott munkái8 pedig meg nem alkuvó és kérlelhetetlen természetét mutatják. Tertullianus polemikus vagy apologetikus szövegei ugyanakkor nem mentesek az ellentmondásoktól sem. Hogy csak a legjelentősebb ellentmondást említsük, megtérése után Tertullianus - kereszténnyé lett kortársai többségéhez hasonlóan - egyszerre látta magát a (keresztény) Isten és az akkor még „pogány” császár alattvalójaként. Talán éppen ezért ezeknek, és az ehhez hasonló tertullianusi textusoknak az értelmezése különösen vonzotta a modern kutatást.

(ll.i.) Tertullianust és a Tertullianust körülvevő világ szellemiségét és társadalmát állítja vizsgálódásai középpontjába az a munka is, amelyet közel egy évtizede, 2003-ban védett meg szerzője a berlini Műszaki Egyetem Történeti és Művészettörténeti Intézetében,9 mint disszertációt. Átdolgozott formájában a rákövetkező évben (2004-ben) jelent meg könyvként az alábbi, a mű tematikáját is meghatározó címmel: Tertullian - Untertan Gottes und des Kaisers.

(11.2.) A mai Németország legnevesebb tudományos könyvkiadói közé tartózó Ferdinand Schöningh [Verlag] kiadványainak sorában megjelent munka szerzője, Henrike Maria Zilling végzettségét tekintve történész és nem teológus. Ennek ellenére alapos jártasságot szerzett a korai keresztény teológia kérdéskörében is.10 11 * *

Az 1968-as születésű berlini ókortörténésznő, H. M. Zilling - talán érettebb életkorából is adódóan - többféle megközelítésből veszi vizsgálat alá a tertullianusi műveket. „Ki volt Tertullianus? - teszi fel a kérdést a szerzőnő munkája előszavában. A keresztény gondolat szószólója és védőügyvédje, a keresztény teológia úttörője, egy radikális, [a Nagyegyház számára] terhes elme, vagy éppenséggel, legalábbis élete végén, skizmatikusnak tekinthetjük őt?”1' Zilling úgy véli, hogy mindezekre a kérdésekre a választ az Isten uralmának való feltétlen alávetettség tertullianusi követelménye adja meg („Seine Forderung nach bedingungsloser Unterwerfung unter die Herrschaft Gottes wird als Schlüssel zum Verständnis seines Denkens angesehen9.).

Ez utóbbi tételnek a bizonyítására a német kutatónő megannyi szempontot vizsgál, illetve vet fel. Vizsgálódásai során alapvetően azonban négy szempontot érvényesít.

H. M. Zilling itt recenzeált könyvében először arra a kérdésre kíván választ adni, heretikusnak tarthatjuk-e Tertullianust (ti. a montanista mozgaz Ld. pl. ehhez Tertullianus leghosszabb munkájának, a sinópéi Markión tanításainak cáfolatára írott Ad Marcionem c. iratnak bevezető passzusait: Marc. 11,2-4.

8 Ld. pl. ehhez Tertullianus De ieunio [‘A böjtről’] címet viselő írását, amely - mondanivalója lényegét tekintve - a montanista böjti fegyelem apológiájának tekinthető.

’ Institut für Geschichte und Kunstgeschichte der Technischen Universität Berlin.

10 Henrike Maria Zilling összetett érdeklődését egy későbbi könyve is mutatja: Jesus als Held. Odysseus und Herakles als Vorbilder christlicher Heldentypologie, Ferdinand Schöningh Verlag, Paderborn 2011.

11 „Wer war Tertullian - ein Anwalt des christlichen Glaubens, theologischer Vordenker, ein radikaler, unbequemer Geist oder war er gar, jedenfalls am Ende seines Lebens, ein Schismatiker?”: Zilling, 9.