Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - R. Várkonyi Ágnes: In Nocte Nativitatis Domini…” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében
,In Nocte Nativitatis Domini.. 77 a karácsonyi zsoltár. A munkácsi várkápolnában a fejedelem úrfícska szőnyeggel letakart külön helyen eszmélkedhetett, amikor évről évre teljes pompájában celebrálta a pap az éjféli misét, felolvasta Szent Lukács evangéliumát, az évszázados zárómondatával: „És béke a földön a jóakaratú embereknek.” 1687 végén az utolsó munkácsi karácsony a búcsú ünnepe volt. 1688-ban Neuhaus jezsuita kollégiumában iskoladráma, Prágában az egyetemisták zajos éjféli miséje, Bécsben udvari ünnepség barokk pompája, színház, opera, tűzijáték kísérte az ünnepet. Rákóczi 1693 karácsonyát Rómában töltötte. Azután úgy döntött, hogy feleségével otthon telepszik le. Tizenkét év után érkezett meg az ünnepekre Sárospatakra. Jött vele nővére, Aspremont grófné, gyermekeivel. Sárospatakon a betlehemezésnek nagy hagyománya volt. A diákok játékkal köszöntötték a várban a fejedelmi családot, Vízkereszt napján a jezsuiták magyarul adtak elő betlehemi jelenetet. Ekkor, 1694-ben a hazatalálás karácsonyát élhette át Rákóczi. 1697-ben barátja, Batthyány Ádám otthonában a felelősségét.50 A Confession író Rákóczi szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a századforduló esztendejében, 1700-ban útban Bécsből Munkácsra, Gyöngyösön köszöntött rájuk az ünnep a nagy hírrel: meghalt a spanyol király, kirobbant az európai háború, eljött a cselekvés ideje. 1701 az első bujdosó karácsony Lengyelországban: a regényírók szívesen színezték ki ezt a napot a tiltott szerelemmel. Két év után az első hazai ünnep, lóháton, sátorban Tokaj vár ostrománál. 1704. nagyszombat, lázas készülés, első csatáját másnap vívta meg és vesztette el. A magyar konföderáció vezére az 1705-ös esztendőt a munkácsi várban fejezte be. 1706 karácsonyát Kassán ünnepelte. 1707. december 5-én Erdély választott és beiktatott fejedelme az uralkodói udvarokra jellemző reprezentációval vonult be Kassára. Az ünnep vigíliáján tanácsosaival és a vármegyei követekkel késő estig tárgyalta az adóügyeket. íróasztala mellől indult az éjféli misére. „Az éjféli Prédikátióra sok szövétnekekkel és az egész Fejedelmi Udvara népével az örög Cathedrale Templomban eő Felsége ment, az hol is sok az álgyú- és apró puskalövés között Missét és Predicatiót hallgatván, annak végbemenetele után visszament a szállására eő Felsége, és lenyugodott.”51 A személye körüli titkári teendőket ellátó Beniczky Gáspár valószínűleg hivatali kötelességként írta le pontosan a fejedelmi udvar karácsonyi ünnepének rendjét: „[December] 25 A Felséges Fejedelem felkelvén, minek utána Udvari Fő-Kapitány, Hopmester és Udvari Hadnagy Urak eő Felségének szerencsés Christus Urunk születése napját üdvözlették volna, és M[éltóságos] Fő Gen[erális] több Senator Urakkal a belső Audientiás- házban, és a Palotára is frissen, ruhássan az udvari rendek concurráltak volna, a Felséges Fejedelem mintegy tíz órakor és Senator Urak is Hintókban, Főemberek pedig lóháton, a több Udvariak és Kapcsossok gyalog az örög Templomban mentenek, az hol is nagy devotioval ) Méltóságos Egri Püspök által elmondott Misét és Tallián Páter Uram Concionator által Prédicatiót is eő Felsége hall5° R. VÁRKONYI ÁGNES: Rákóczi karácsonyi elmélkedése. In: Uő: A tűzvész tanúi. Tanulmányok. Bp., 1995.160-177. ps1 Beniczky Gáspár naplója, 1707-1710. In: Rákóczi Tár. Szerk.: Thaly Kálmán. Pest, 1866. 79. p.
