Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - R. Várkonyi Ágnes: In Nocte Nativitatis Domini…” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében
76 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) Sacy kommentált bibliafordítását használta.«6 Szent Ágoston műve, a Confessiones ott volt az asztalán. Sok mindent átvett belőle.«? Gyermekkora érthetetlen nélküle. A karácsonyi elmélkedés gondolatait történetieden lenne Hippo város püspökének írásában keresnünk. A hatás másként működött. Ä megtérés misztériumát Szent Ágoston kertben élte át, Rákóczi a jászol mellett. Szent Gergely pápa homíliájából átvette Rákóczi a Betlehem = a kenyér-háza szójátékot, felhasználta a monasztikus szerzetesek kará-csony éjszakáján mondott zsolozsmáját.«8 A fejedelem janzenista olvasmá-nyaiban a karácsony nem kap különösebb hangsúlyt, még talán Pascalnál sem. Arra pedig nem ismerünk példát, hogy a személyiség egész életet átfogó mű központja legyen. A genezist talán a valóságos, személyes élményekben kell keresnünk. A karácsony, a keresztény világ egyetemes ünnepe Rákóczi Vallomásaiban a hosszú 17. századi Magyarország sajátos igényei kapnak különleges hangsúlyt: a megújulás, a szegénység felemelése, a jó uralkodó, a hazatalálás, a béke. A szokásrend erős volt. Mohács és következményei sem tudták elszakítani a keresztény Európa hagyományainak erős szálait. A karácsony ünnepe összefogta Magyarország három hatalom alá szakított területeit, egyaránt ünnepelték katolikusok és protestánsok, falusiak és a főúri udvarok, és akiket a mohamedánok közé taszított a történelem. Sőt mivel a budai pasák és a Habsburg kormányzat urai fél évszázadon át magyarul leveleztek, előfordult, hogy Szinán budai pasa Ernő főhercegnek küldött írását így zárta: „Datum Budae festo Nativitatis domini Anno 1588.”«9 1664 decemberében Wesselényi Ferenc nádornak tudomásul kellett vennie, hogy politikájuk összeomlott, a formálódó nemzetközi törökellenes szövetség sikeres háborúját megszakította a furcsa vasvári béke, Zrínyi meghalt, reményeik romban, mégis szét- küldte ünnepi jókívánságait: „Adjon Isten Nagyságodnak sok áldott Karáchon napokat szerencsésen megh érni s által élni.” Rákóczi sokféle megélt karácsonyt vihetett magával Rodostóba. A gyermekkor emlékeit. A 17. századi Magyarországról a kereszténység legnagyobb ünnepe gazdag sokféleségében ragyog felénk. Keresztény szakrális szokásrendbe emelt ősi szokások, pogány rítusok, hiedelmek, köszöntők. Az ünnepi asztalra tették a török rabságban szenvedő családtagok ivóedényét és tányérját, és énekelték a Csorda pásztorokat, ahogy az 1651-ben megjelent Cantus Catholiciben fennmaradt. Jártak a kántálók, hangzottak a „pásztor- költögetők”, betlehemesek taposták a behavazott utakat és a „szállást kereső” játékban elmondták: „Könyörgök, adj a családnak egy kicsi szállást, mert a szegénység a földre lenyomva tart szakadatlan.” Betlehemeket állítottak a városok templomaiban, a Rákóczi birtokokon szlovák és ruszin pásztorok arcvonásaival örökítették meg a jászol mellett térdeplőket a faragó mesterek. A földesurak megajándékozták az udvar népét, és sáfrány is került az ispotá- lyi szegények levesébe. A református templomokban az Ádám és Éva paradicsombeli jeleneteivel, s a bárány hímzésével díszített Úrasztala körül zengett * 4 «6 Tüskés, 1997.959-964. p. «7 Brisits, 1914. 48 takács, 1985. «« A budai basák magyar levelezése, 1553-1589. I. Szerk.: Takáts Sándor - Eckhart Ferenc - Szekfű Gyula. Bp., 1915. Nr. 366., 411.
