Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - R. Várkonyi Ágnes: In Nocte Nativitatis Domini…” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében

73

„In Nocte Nativitatis Domini.,

vadvizein elkövetett bűnök, majd a bécsi édes élet, színház, szerelem és átkártyázott éjszakák. Itáliai útján elvesztette a pápától kapott ereklyét, hiányzott belőle a hit, vallási gyakorlatait csak külsődlegesen végezte, egy alkalommal nővérét is megtagadta, házasságtörő életet élt, és a bűnök bűneivel vádolta magát. Az egykorú források arról tudósítanak, hogy hazatérve fáradhatatlanul építette gazdaságát, rendbe hozta birtokait, elbocsátotta a jobbágyokkal hatalmaskodó korrupt gazdatisztet stb. A Con- fessioban erre még csak nem is utalt. Fényes udvartartását is éppen hogy jelezte. Az ország állapotáról reálisan írt, s bár a közügyekkel kezdett foglalkozni, vágyott a megvilágosodásra: Az Ádám elmélkedés a bűnbánat, a lelkiismeret vizsgálata, a várakozás ideje, felkészülés az újjászületésre. Hogy meg tudja tenni, amit tennie kell. És miért hat napra elosztott meditáció ez az Ádám elmélkedés? Rákóczi szuverén módon kezeli az időt. A hat nap a teremtés ideje.

A Karácsonyi elmélkedésből is nyilvánvaló, hogy a meditáció műfaját Rákóczi pontosan ismerte az évszázadok alatt tartalmában, szerkezetében kicsiszolódott formában. Talán valóban Dávid király zsoltáraiból indult el hosszú útjára, Szent Ágoston formálta a személyiség önmeghatározásának klasszikus műfajává, a középkor évszázadai gazdagították, hogy alkalmazkodjék a változó világhoz. Ä kora újkor válságában, amikor minden régi érték eltűnni látszott, járványok, hosszú háborúk gyötörték Európát, és addig ismeretlen fegyverek lőtték szét a városokat, pusztították már a békés lakosságot is, amikor csonka katonák s a falvakból a városokba igyekvő szegények lepték el Európa országútjait, és új otthont kerestek a vallási harcok áldozatai, Erasmus, majd a református Theéodore de Béze, Szalézi Szent Ferenc, Bossuet és mások tollán öltött a kora újkorra jellemző irodalmi formát, és nyerte el némileg kötött szerkezetét az elmélkedés.43 Rákóczi rodostói könyvtárában megvolt a meditáció néhány klasszikusa.44

A Karácsonyi elmélkedés a műfaj szabályai szerint indul: a lélek felkészül és az invocatio hagyományos gondolatai után következik a meditáció állandó része, a bibliai textus. Lukács evangéliumának 2. része a betlehemi történet egyetlen elbeszélése. A karácsonyi liturgia szertartása az éjféli misén a Lukács 2,1-4, a hajnali misén 15—20 szakaszát idézi. Kará43 Erdei Klára: Francia kálvinista meditációk a XVI. század végén. (Ecsedi Báthori István meditációi modelljeinek kérdéséhez.) In: Régi magyar irodalmunk és európai háttere. Szeged, 1980.; Ecsedi Báthory István meditációi. Sajtó alá rend.: Erdei Klára - Keveházi Katalin. Utószó: Keserű Bálint. Bp.—Szeged, 1984. (Adattár a XVI-XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 8.); TÜSKÉS GÁBOR: A meditációíró Rákóczi. In: II. Rákóczi Ferenc meditációi. Bp., 1997. (továbbiakban: TÜSKÉS, 1997.) 959-964. p.

44 Rákóczi rodostói ingóságainak jegyzéke, 1736. In: De Sausurre Cézárnak II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari nemesének Törökországi levelei 1730-1739-ből és feljegyzései 1740-bó'l. Közli: Thaly Kálmán. Bp., 1909. 365-368. p. Jelentőségét kimutatta és a katalógust beazonosította: ZOLNAI BÉLA: II. Rákóczi Ferenc könyvtára. Bp., 1926. A breviárium Monaszticum hatását a karácsonyi elmélkedésben kimutatta: Takács Imre: Pastor absque ovibus. In: Ország nélküli fejedelem. Tanulmányok. Szerk.: Kalmár János. Kézirat (1985) (továbbiakban: TAKÁCS, 1985.); Vö.: KÖPECZI, 1991. 471-473., 499- P-