Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - R. Várkonyi Ágnes: In Nocte Nativitatis Domini…” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében

72

Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015)

mint kicsiny gyermek bölcsőjében megfojtotta a kígyót. A Herkules-képzet a 17. század folyamán európai toposz szöveges és képi megfogalmazásokban egyaránt. Uralkodók, hadvezérek, nagyra hivatott személyiségek attribútumai A munkácsi kígyójelenet alapjelentése: a csecsemő kettesben a kígyóval, egyedül kiszolgáltatva a kígyónak, megmenekül.

Fokozza a kiválasztottság hitelességét, hogy a kígyó-jelenet csak egyik láncszem a különböző veszélyek és csodálatos megmenekülések láncolatában: ilyen a mérgezési kísérlet, a tábori élet pusztító nélkülözései, a lezuhanó sátor, a töröknek túszul adási terve Thökölynek s a leszakadt partról majdnem a folyóba zuhanó hintó. A veszélyhelyzet össze van kötve az egyik legfőbb veszéllyel, Thökölyvel, aki a gyermek életére tör. A kígyó lehet a török jelképe, de a magyar politikai közvélemény alkalmazza a Habsburg birodalomra is. Rákóczi ifjúsága veszedelmek között telik, itáliai útján, a tengerpart fölött, a magas sziklák oldalába vágott keskeny ösvényen az öszvér egyetlen botlása életébe kerülhet. Rodostóból visszatekintve az „Ego solus remansi cum serpente” mint helyzetének önmeghatározása absztraktciós, általánosító jellegű. Az egyetemes jellegű Herkules-toposzt39 40 Rákóczi alapos áttételekkel sikerrel töltötte meg személyes tartalommal, és vonatkoztatta egyéni életére: megmenekülése a sokféle életveszedelemből személyének kiválasztott mivoltát, a rendkívüliségét bizonyítja.

A kiválasztottságot bizonyító esetsor konstrukciós jellegére utal, hogy a Confessio lapjairól hiányoznak az egykorú forrásokkal közvetlenül bizonyítható veszélyek, például a nagy port felvert hír, hogy a kisgyermeket megmérgezték, vagy az ugyancsak jól dokumentált 1683. év végi munkácsi összeesküvés Thököly és Zrínyi Ilona ellen. Továbbá hiába keressük több, a gyermek Rákóczi különleges tehetségét dokumentumokkal tanúsított tény megemlítését a Confessioban. Ilyen például a munkácsi védőkhöz intézett köszönőbeszéd, Melchior Guttwirtt, a neuhausi gimnáziumi igazgató véleménye kimagasló fejedelmi képességeiről.41 Rendkívüli szellemi a- dottságait dicsérte Lipót császár nagykorúsítási levele, és a Sáros vármegye főispáni tisztségébe beiktató beszéd. Ezekről nincs szó.

Élesen kirajzolódnak viszont a Confessio első részében a kiválasztottság ellenpontjai: a rossz tulajdonságok és a bűnök, nem szívesen tanult, jobban szerette a hadijátékokat mint a tankönyveket, eltulajdonított egy körzőt és egy látcsövet,42 gőgös és büszke volt, s következnek a kamaszkor

39 Vő. Bruck, Guido: Habsburger als Herculier. In: Jahrbuch der kunsthistorischen Samlungen. Wien, 1953. 191-198. p.

9° Hasonló eljárások figyelhetők meg az Ábrahám-Izsák motívum alkalmazásában is, s bár önálló meditációiban is alkalmazza, a Herkules-toposzhoz hasonló vonatkoztatási szimbólumai egyelőre még nincsenek megoldva.

4' KÖpeczi BÉLA - R. VÁRKONYI ÁGNES: II. Rákóczi Ferenc. Bp., 2004. (3. jav. kiadás) 69. p.

42 Ezt a gyermekkori bűnt Szent Ágoston is leírja. De amíg a példakép körtét lop, ő műszert csen el. S az indoklás majdnem azonos: „loptam, mert szerettem a bűnt,” olvashatta Szent Ágoston Confessiones című művében. Rákóczi viszont bűnét így indokolja: eltulajdonítottam, mert szerettem a látcsövet. A mű megértésének hiányára jellemző Keller kritikája: a magyar fordításnak legalább ezt kellett volna elhagynia. Keller, 1904. 712. p.