Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - R. Várkonyi Ágnes: In Nocte Nativitatis Domini…” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében
68 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) Nagy jelentőségű volt, hogy 1979-ben megjelent a Confessio peccatoris új magyar fordítása, Szepes Erika munkája. A Hopp Lajos szerkesztésében közreadott szövegben az Ádám elmélkedés visszakerült eredeti helyére, Elmélkedések címmel. A Karácsonyi elmélkedést a Confessio peccatoris végén közölte a szerkesztő, mint különálló, a főszövegtől független szöveget. Helyére az első és a második könyv közé az Emlékiratokat helyezte. Az eredeti kézirathoz képest nagyon lényeges változtatásokat a művek időrendjével, és azzal indokolta a szerkesztő, hogy így „az írói alkotás menete” érzékelhetőbbé válik. A Karácsonyi elmélkedést „önálló meditációnak ” tekintette, keletkezési idejét 1719-ben, helyét Jenikőben jelölte meg.29 * * * Sajnos állítását dokumentumokkal nem bizonyította. Legutóbb megjelent a Hopp Lajos szerkesztette kiadványból a Confessio peccatoris változatlan szövege. A névtelen Ajánlás nem ad tájékoztatást, hogy miért ezt az eljárást követi, miközben már van eredetiben helyreállított leírási0 A Confessio peccatorisnak ily módon sem teljes latin szöveghű kiadása, sem teljes magyar fordítása nem készült el. Legtöbb csonkítás az első és második könyv között lévő elmélkedés kiemelésével, áthelyezésével következett be. A elmélkedést a Rákóczi kézvonásával hitelesített eredeti rendbe a Confessio kritikai kiadás előkészítése során illesztettük vissza.31 Megfejtésre várt azonban, hogy a Karácsonyi elmélkedés helyi értékében kifejeződik-e vajon valamilyen többlettartalom. Van-e funkciója a mű vonatkozási rendszerében? A szerkezet Általánosan elfogadott nézet, hogy a Confessio három „könyvből” tevődik össze, ezt Rákóczi három helyen és három különböző időben írta 1716 és 1720 között. Az időpontokban újabban nagyon megoszlanak a vélemények^2 Történeti tartalma a három életszakaszra különül el. A ma eredetinek ismert kézirat ezt nem egészen igazolja. A három rész folyamatos, azonos írásképet mutat, helyenként több, másutt kevesebb javítással. Feltűnően elkülöníthető a bizonyosan Rákóczi autográf írás. Saját kezűleg írta Rákóczi a Confessio címét, az első rész végére nagyon jellegzetes felé-fordulás, amelyet a »Confessio« jelez, egyáltalában nem jelenti azt, hogy ez a munka lelki fejlődése szempontjából, janzenizmusa miatt volna érdekes. A fejedelemnél a lelki élet, a vallás kérdése szorosan összefonódik a politikával. A vallásos elmélyülés még jobban megerősíti benne a hivatástudatot, az eskühöz való ragaszkodást, a hazáért érzett felelősséget.” KÖPECZI BÉLA: Az író Rákóczi. In: Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Bp., 1955. 375-376. p. “9 Rákóczi FERENC: Vallomások - Emlékiratok. A szerkesztés és a jegyzetek Hopp Lajos, az utószó Hopp Lajos, Szepes Erika és Vas István munkája. A Vallomásokat Szepes Erika, az Emlékiratokat Vas István fordította. Bp., 1979. A szerkesztés indoklásai: Bevezető, ill. 736. p. 3° II. Rákóczi Ferenc: Vallomások. Ford.: Szepes Erika. Fel.szerk.: Hopp Lajos. A jegyzeteket átdolgozta: Balázs Éva. H.n., é.n. [Bp., 2003.] Ezzel szemben: Köpeczi, 1991. 500. p. 3' 1977. április 15-i döntés. Az átszámozást dr. Kenéz Győző, a kritikai kiadásban Juhász László szövege alapján a latin szöveget és a magyar fordítást elkészítő munkatársa végezte el, és az eredeti szöveget Érszegi Géza kontrollszerkesztő is jóváhagyta. 32 Az idevágó szakirodalmat is összefoglalta: TÓth-Barbalics, 2002. 29-30. p.
