Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - R. Várkonyi Ágnes: In Nocte Nativitatis Domini…” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében

,In Nocte Nativitatis Domini..

65

lyozva, hogy a megindulása kétszázadik évfordulójára készítette el a magyar fordítást. Zavaró volt, hogy amit az Akadémia és a Történelmi Társulat elmulasztott, azt magánember tette meg. Felháborodást azonban az keltett, hogy a Con/essforól Thaly Kálmán véleményével ellenkezően vélekedett.

Thaly Kálmán volt az első, aki a Confessiot tudományos munkájában felhasználta. Nagyrészt a Confessionak első könyvéből tartotta akadémiai székfoglalóját, egy az egyben átvéve a gyermekkor és az ifjúság eseményeit írta meg két kiadást megélt nagysikerű könyvét.16 Egyszerű életrajznak tekintette Rákóczi művét és megjegyezte: „Közben-közben hosszabb vallási ömlengések is zavarják az elbeszélés összefüggéseit (Isten ne vegye vétkül e pogány megjegyzést árva lelkűnknek).”1? Ezzel szemben Dómján leszögezte: Rákóczi „beillesztette a történeti előadásba két elmélkedését: az emberi természet megújítása felett (88-103. o.) és a Lukács evangéliuma felett valót (104-115. 0.); ezeket a mű teljessége és történeti vonatkozásaik miatt nem lehet elhagyni.”18 A Századok kritikáját Keller Imre írta, de véleményében Thaly Kálmán álláspontja jut kifejezésre: a Confessionak Rákóczi önbírálatával, bűneivel foglalkozó részeit nem szabad a magyar társadalom tudomására hozni. „Rákóczi Ferenc alakját nemzete az idők folyamán a szentek glóriájával vette körül, neve fogalommá lett, a haza-szeretet fogalmává [...] hibáit és bűneit tehát nem szabad, hogy tudja a közönség.” Ez a „magyar fordítás meggondolatlan indiszkréció tör-vénytelen terméke [...] Helyeseltük volna, ha a fordító elhagyja a sok pietistikus elmélkedést, vagy legalább annyira összevonja, hogy a vallomások vallásos jellege, bűnbánó szelleme mégis megmaradjon.”19

Ezt az álláspontot Karácsonyi János vette igényes kritika alá 1903- ban. Kifejtette, hogy Rákóczi műve nem önéletírás, hanem confessio, gyónás, vallomás. Államférfi politikai műve, a korra jellemző vallásos részletekkel. Erős kritikával illette azokat, akik a Confessio tartalmát önkényes, „elvakult erőszakoskodással” megmásítják és ki akarják sajátítani.20 A két elmélkedést rendkívül fontosnak tekintette. De amíg az

16 Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága, 1676-1701. Történeti tanulmány. Pozsony, 1881. (2. bőv. kiadása: Uo., 1882.)

'? Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc fejedelem Önéletrajza. [Recenzió] In: Századok, 1876. 317. p.

18 Dómján, 1903. VII. p.

19 Keller [Kajlós] Imre: II. Rákóczi Ferenc fejedelem önéletrajza. [Recenzió] In: Századok, 1904. 7. fűz. 711-715. p. Dómján rövid válasza a Szerkesztőség elutasító megjegyzésével: Századok, 1904. 8. fűz. 807-808. p. Keller-Kajlós Imre ugyancsak közreadott egy fordítás-válogatást dilettáns szinten: II. Rákóczi Ferenc vallomásaiból. 1- 2. Bp., 1903-1904. (Magyar Könyvtár.)

20 Rákóczi ismerősei között is sokan voltak, akik bírálták vallásosságát, „mennyivel inkább akadnak ilyenek kortársaink között s akiknek éppen ezért a megtérés gyümölcsei: e vallomások nem tetszenek. Erővel akarnák elhitetni másokkal (vagy tán csak magukkal), hogy Rákóczi megtérése, kath.[olikus] vallásának buzgó gyakorlása szerencsétlenné, fejedelmi kötelességében hanyaggá tették. Elvakult erőszakoskodással be akarnának ezek hatolni másnak szivébe és ráparancsolni arra, hogy e szív nyugalmát ne úgy keresse, amint ő érzi, hanem a tőlük kigondolt módon. Az utólag okoskodó államférfiak és politikai történetírók egyike-másika pedig csak akkor osztogatná