Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - R. Várkonyi Ágnes: In Nocte Nativitatis Domini…” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében

„In Nocte Nativitatis Domini...” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében

R. Várkonyi Ágnes

II. Rákóczi Ferenc fejedelem életművében központi jelentőségű alkotás a Confessio peccatoris.1 Keletkezése, műfaja, jelentősége, értékrendje másfél évszázad óta kutatás tárgya, nyílt és látens viták lezáratlan témája. Méltó hazai és nemzetközi helyét máig nem foglalta el a latin nyelvű magyar irodalom e nagyszabású alkotása. Későn fedezték fel, hanyagul adták ki. Eredeti jelentőségét egyaránt elfedték az álkegyelet és a Rákóczi-kultúsz torzulásai. Szövegét hanyagul kezelték, megcsonkították, félremagyarázták. Nevezték önéletírásnak, önvallomásnak, emlékiratnak, életgyónásnak. A legutóbbi évtizedekben Vallomások címmel tartja nyilván a magyar tudomány. Egyetemes értékeit, gazdag gondolati világát a hiányos történetismeret vagy a szélsőséges szemlélet utalta, sőt utalja a félremagyarázott művek vagy egyszerűen a nemlétezés birodalmába.

Befogadását bizonyos, hogy alaposan megnehezítette a kézirat rejtélyes sorsa, a mű különleges minősége, rendkívül összetett jellege, bonyolult világa. Tudományos megismerése sokoldalú vizsgálatot, több szakterület specialistáinak együttműködését kívánja. Vizsgálatai a 19. századi „kuruc világ” romantikájával, vagy a 20. századi „művészi szemlélet”, „írói elhivatottság” korhoz kötött irodalmi kategóriáival sok jóakarattal kevés és részleges eredményeket hoztak, viszont növelték a kérdéseket és a tévedések rétegeit. Különösen súlyos feladat elé állítják a kutatót a történeti részletek. Több eseményt Rákóczi Emlékiratai lapjain kicsit másként írt le, s az előkerült egykorú források nem igazolják, vagy egyértelműen kérdőjeleket tesznek számos történeti közlése mellé, másokat viszont igazolnak. Ráadásul sok jól dokumentált eseményt hiába keresünk a Confessio lapjain. És valóban csak az Erdélyi Fejedelemség vágya vezérelte a száműzött gondolatait? Miért hallgat sok mindenről az Istennel fenntartás nélkül, kendőzetlen lélekkel társalgó Fejedelem? Életének legbensőbb titkait feltárva miért nem szól a vele megtörtént dolgok sokaságáról? Vagy valójában nem is hallgat, csak másként fejezi ki magát? Folytathatnék a kérdéseket, a Confessio megértésével foglalkozó kiváló tanulmányok kételyeit és további vizsgálatokra ösztönző megállapításait.2

1 Confessio peccatoris, ad praesepe in corde sou nati Salvatoris vitam suam deflentis et gratias ductumque Providentiae recolentis, per formam soliloquiorum, diebus Nativitatis Christi solemnitatem praecedentibus inchoata. 1716. Bibliothéque Nationale, Paris. Départment des Manuscrits, Latin: 13628, fol 1-671. - Filmmásolata: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Mikrofilmtár. (Továbbiakban: Confessio. 1716.)

2 Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc fejedelem Önéletrajza. A párisi nemzeti könyvtárban őrzött eredeti kéziratból kiadja a Magy. Tud. Akadémia történelmi bizottsága. Bp., 1876.; illetve: Századok, 1876. 316-322. p.; KARÁCSONYI JÁNOS: Rákóczi Ferenc fejedelem vallomásai. In: Katolikus Szemle, 1903. 627-655. p. (továbbiakban: Karácsonyi, 1903.); FRAKNÓI Vilmos: II. Rákóczi Ferenc vallásos élete és munkái. In: Ka-