Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon

Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon

45

Az anyanyelvre, a finn nyelv oktatására még a reformáció idején sem fektettek nagy hangsúly, mivel a humanizmus hatására az antik irodalom és így a latin nyelv került előtérbe, a hitújítás pedig a tantételekre összpontosított. A népművelést az egyházra bízták, ahol a katekizmus megismertetése miatt érezték fontosnak az olvasás megtanítását. A papok melletti „lukkarik”, azaz tanító kántorok voltak azok, akiknek feladatuk volt a nép művelése, tanítása, erkölcsi nevelése, így épülhetett ki az általános népiskola rendszer. A lukkarik helyzetét Gezelius törvényei erősítették meg.20

Az 1600-as években a finn népművelés atyjának nevezett idősebb Johannes Gezelius sokat tett az oktatás fejlesztéséért. Több művét is ennek szentelte (Encyclopaedia synoptica, Examen ordinandorum, Perbreves commonitiones, Yxi paras lasten tawara, Methodus Informandi, Cathechismi appendix). A változtatásokhoz alapvetően a svéd iskolarendszer megújítása vezetett, melyet II. Gusztáv Adolf szorgalmazott. A reform során az új, realista comeniusi irányt igyekeztek követni, így jött létre a többlépcsős, egymásra épülő iskolarendszer.21

A vidéki iskola alapszintű oktatást nyújtott (ahol ilyen nem volt, ott a lukkarik tanítottak, illetve a diákok oktatták egymást). A következő lépést a városi iskola, a triviaalikoulu22 * jelentette, majd a gimnáziumon át az egyetemre vezetett az út. A triviaalikoulu második osztálya volt az úgynevezett reál és apologista osztály, amelyet hivatalnokképzésre szántak. A cél az volt, hogy mindenki iskolába járhasson, mert Gezelius szerint ehhez mindenkinek joga volt.23

A birodalmi egyházat érintő korabeli eszmék

A reformáció után főleg Németalföldön zajlottak heves hitviták. A felekezetek közötti nézeteltérések, a humanizmus tanainak a keresztyén tanokkal való ötvözése, a lassan előretörő, újjáéledő természettisztelet sok olyan irányzatot szült, mely a Svéd Birodalomban is éreztette hatását. Az eszmék terjedése az akkor oly általános peregrinussággal függött össze.

Az egyik legnagyobb vita a lutheránusok és a kálvinisták között zajlott. Ennek finnországi hatása egyértelműen kálvinistaellenes nézeteket szült a

20 Lempiainen, Pentti: Piispan- ja rovastintarkastukset Suomessa ennen isovihaa. Helsinki, 1967. (Suomen Kirkkohistoriallisen Seuran Toimituksia 73.) 140-142., 333-334- P-; Häkkinen, 1994.57-60. p.

21 Malmio, 1933.8-10. p.

22 Triviaalikoulu: az 1500-1700-as években meglévő ötosztályos finn alapfokú oktatási intézmény, melyet a gimnázium követett. A megnevezés a latin artes liberales trivium-ból származik, ebben a grammatika, dialektika és retorika oktatása volt a fő cél. Az 1649-es oktatási törvények megszületésével már alapfokú és felsőfokú triviaalikouluról beszélhetünk. A név az 1800-as évekig használatos volt. Munkám során meghagyom a finn nevét, mert nem találtam rá azonos jelentéstartalommal rendelkező magyar szót.

23 Haavio, Martti: Kansankirkkomme ja kansansivistystyö. Helsinki, 1947. 57-60. p.; Lehtonen-Joutsivuo, 2002. 346-349. p.; TÄHTINEN, Juhani - Skinnari, SlMO: Kasvatus- ja koulukysymys Suomessa vuosisatojen saatossa. Turku, 2007. (Kasvatusalan tutkimuksia 29.) (továbbiakban: TÄHTINEN -SKINNARI, 2007.) 22-35. P-