Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon

46

Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015)

szigorú lutheránus orthodoxok24 körében. Viszont a mérsékelt lutheránusok, melanchthoniánusok a „via media” szellemében igyekeztek az efféle vitákban kompromisszumokra törekedni.2s

Az oktatásban az uralkodó irányzat a reformokig a humanizmus volt. Az 1500-as évek végétől azonban, ahogy a természettudományok fejlődtek, és új pedagógiai eszmék jelentek meg Európában, az efféle könyvízű tudás és a felmondásos oktatási módszer egyre több kritikát kapott. Az 1600-as évek elején nagy hatással volt az oktatásra Pierre de la Ramée (Ramus) (1515-1575), majd követői, a rámisták. Ramus az iskolarendszer megújítását, az iskola társadalmat javító hatását, a retorika és a logika fontosságát hangsúlyozta. Az érzékelésen és tapasztaláson alapuló metódust tartotta szem előtt, és a modern nyelvek oktatását tanácsolta. A társadalmi szempontból átalakuló, éppen az iskolarendszer megújítását végző Svéd Birodalomban könnyen akadt követőkre (ilyen volt például Johannes Raumannus, aki Marburgban tanult, vagy maga a Skytte tanítvány II. Gusztáv Adolf).26

A 17. század közepétől Gezelius került a turkui püspöki székbe, aki a mérsékelt lutheránusokhoz tartozott, a „via media” képviselője volt. Őt szánták békítőnek az Akadémián folyó különböző vitákban. Gezelius még tartui és rigai működése alatt ismerkedett meg az irénizmussal. Mivel azonban ebben az időszakban az irénizmus híveit szinkretizmussal, illetve kálvinizmussal vádolták, püspöksége alatt nem hangoztatta nyíltan ilyetén nézeteit.27

Finn nyomdák a birodalomban és a finn írásbeliség kialakulása

A nyomdák létesülése nagymértékben hozzájárultak az oktatás terjesztéséhez. A 16. század elején a Svéd Birodalomban két nyomda is működött (i543-tól Stockholmban már finn nyelven is nyomtattak), a finn nyomdaalapítások viszont 1617-ben és 1639-ben is kudarcba fulladtak, pedig még a királynőhöz is elmentek engedélyért az egyetem elöljárói. Végül 1642-ben jött létre az első finn nyomda Turkuban. Az egyetemtől kevés pénzhez jutó nyomda gyengén működött, így 1668-ban Gezelius saját nyomdát alapított, ahol kiadta műveit. Ekkortól már két nyomda volt Turkuban, svéd mintára a püspöki és az akadémiai.28

Az akadémiai könyvnyomda ezután a püspöki árnyékába került, majd a háború miatt Svédországba kellett menekülnie. Apja után az ifjabbik Johannes Gezelius lett a püspöki nyomda tulajdonosa, amely majdnem minden finn nyelvű könyv nyomásának jogával rendelkezett. A finn nyomdák mellett Stockholmban továbbra is nyomtattak finn nyelvű könyveket.

24 Ez esetben az orthodox az igazhitűséget, azaz a szigorúbb lutheránus ágat jelenti.

2s A Svéd Birodalomban a szigorúbb ág képviselője Marcus Helsingius, Isacus Rothovius és Olaus Elimaeus volt, ők Wittenbergben tanultak. A mérsékeltebb ág képviselői a marburgi egyetemen Martin Chemnitztől és Balthazar Mentzertől tanultak, legfőbb képviselőjük Sorolainen volt.

26 Lehtonen—JouTsrvuo, 2002.362., 371. p.; Tahtinen -Skinnari, 2007.29-32. p.

27 Leinonen, Markku: Johannes Gezelius vanhempi luonnonmukaisen pedagogiikan soveltajana. Comeniuslainen tulkinta. Jyväskylä, 1998. (Jyväskylä Studies in Education, Psychology and social research.) (továbbiakban: Leinonen, 1998.) 63-65. p.

28 Häkkinen, 1994.22. p.; OM. 8.184-186. p.