Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - RECENZIÓK - Fazekas Csaba: Rónay László: Egyenes gerinccel. A magyar katolicizmus Trianontól a világválságig
118 Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015) hivatalos neve nem ez volt, legfeljebb a hétköznapi elnevezése, s a parlamenti választásokat is 1922-ben tartották. (Bár a választási szereplés minősítése önmagában indokolható.«) Rónay foglalkozik a vidéki katolikus nagygyűlésekkel, melyek szintén az egyház társadalmi súlyát demonstrálták, a szerző által használt korabeli kifejezéssel „hittevéseknek” számítottak (84-87. p.). Helyesen állapítja meg, hogy az általa összeállított táblázat „csak néhányat” említ a sok vidéki városban tartott rendezvény közül, valóban a korban nagyon gyakran került sor hiterősítő, demonstratív gyűlésekre, „katolikus napokra” (Bemutatásában összemosódnak a helyi illetve regionális hatáskörű összejövetelek, amelyeket jelentős részben az országos katolikus nagygyűlésre felkészülő, előzetes tanácskozásoknak tekinthetünk. Kevéssé érthető, hogy miért nem említette például az 1923 májusában Székesfehérváron tartott katolikus napot, pedig Prohászka Ottokár püspök szereplése ezt jelentősen felértékelte.). Azonban így is szerepelnek további pontatlanságok: két alkalommal is említ „békéscsabai nagygyűlést” 1924 augusztusában - egyrészt ilyen nem volt, másrészt még az is elkerülte a szerző figyelmét, hogy ugyanebben az időpontban Gyulán rendezték az alföldi katolikusok - egyébként általa is említett - III. gyűlését (A Nemzeti Újság „Békésgyula”-ként említi a város nevét, ez okozhatta a tévedést. A szerző által idézett tudósítás egyébként nem az augusztus 20-i, hanem az egy nappal korábbi lapszámban jelent meg, de ez igazán figyelemre nem méltó apróság. Hasonlóan ahhoz, hogy miért maradt le közlésében Prohászka Ottokár beszédének két zárómondata, amely a katolikus egység jelentőségének hangsúlyozása szempontjából fontos.). A szekszárdi Katolikus Napot Rónay 1924. szeptember 16-19-re teszi, valójában 8-9-én tartották, a résztvevők számára vonatkozó adatot (ellentétben néhány korábbi rendezvénnyel) nem közölt, pedig az általa is használt lapszámban szerepelt egy erre vonatkozó, 40 ezer fős becslés.* 5 Rónay a vidéki nagygyűlések kapcsán idézett egy általa meg nem nevezett gyulai szónokot, akinek ezt a mondatot tulajdonította: „Vezércikkel és arany halásszal nem lehet agrár- politikát csinálni.” (87. p.) A gondolat Czettler Jenő katolikus politikustól, nemzetgyűlési képviselőtől, a Magyar Gazdaszövetség vezetőjétől származik, de ő az idézett napilap szerint nem „arany halászról”, hanem „aranykalászról” beszélt6 (A mondat ebben a formában ráadásul a Nemzeti Újság tudósítójától származó bekezdéseimben szerepel, Czettler beszédében másként fogalmazta meg ugyanezt.)! Korábban hasonló hibának tekinthető, hogy bár Rónay részletesen ismertette a Csernoch János esztergomi érsek aranymiséjén történteket, Prohászka beszédét, az üdvözléseket (62- 67. p.) - az eseményt következetesen 1923-ra tette, pedig 1924 novemberében volt. (Az megint csak apróság, hogy egy idézett tudósítása a Nemzeti Újságnak nem a november 21-i, hanem 19-i számában jelent meg, vö. 67. p.) Később a vidéki katolikus gyűléseken elhangzottakra szintén csak szúrópróbaszerűen tért vissza (126-127. P-), eljárásában nehéz bármilyen koncepciót is felfedezni. « Ld. a témáról részletesen pl.: Gergely Jenő: A keresztény pártok és a választások, 1920-1947. In: Századok, 1996. 3. sz. 613-638. p. 5 Nemzeti Újság, 1924. szeptember 10.4. p. 6 Nemzeti Újság, 1924. augusztus 17. 5. p.
