Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
44 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) tották meg püspöknek 1664-ben, aki a lassú változások időszakában hosz- szabb ideig ült a turkui püspöki székben. Idejében az egyházi vezetésben az új consistorium mixtum hozta meg a döntéseket, amely egyházi és világi emberekből is állt. Gezelius mind az egyháznak, mind az államhatalomnak megfelelt, ráadásul nem véletlen az sem, hogy pártfogója, de la Gardie« kancellár is az irénizmus* 16 követője volt. Oktatás A Svéd Birodalomban a 16. században kezdett kiépülni az iskolarendszer, először a püspöki székhelyeken és a nagyobb városokban, majd idővel egyre több helyre kiterjedt. Ekkortájt azoknak, akik felsőbb fokon akartak továbbtanulni, Közép- és Kelet-Európa egyetemeire kellett menniük, de a reformációnak és humanizmusnak köszönhetően az 1600-as években már a Svéd Birodalomban is létesültek egyetemek.1? Az egyetemeken először a papképzés állt a középpontban. Később a hivatalnokképzés is nagyon fontossá vált az állam számára, de sosem emelkedett felül a teológiai tudományokon. Az egyetemi oktatás előkészítése miatt általános iskolák és gimnáziumok alapítása vált szükségessé, így kiépült az általános népiskola rendszere. A cél az volt, hogy minden faluban működjön iskola.18 * A korabeli iskolákban az alsóbb évfolyamokon a trivium, felsőbb évfolyamokon a quadrivium volt a követelmény. Finnországban alapfokú oktatási intézmények Turkuban, Viipuriban, Raumában, Porvoo-ban voltak, ide elsősorban a tehetősebbek járathatták gyermekeiket. Egyetemi tanulmányaikat az északi gazdagabb családok gyermekei külföldön végezték (Párizs, Prága, Erfurt, Wittenberg, Lipcse, Rostock). Az első egyetemet a térségben 1477-ben Uppsalában alapították, később, 1640-ben Turkuban jött létre hasonló, aztán Tartuban, Viipuriban, Lundban is megnyíltak az egyetemek kapui. A Turkui Akadémia az Uppsalai Akadémia mintájára jött létre, a hasonló működési elvnek a vallási - és ebből kifolyólag a politikai - egység megtartása is célja volt. Az egyetemeken a tanítás külföldi humanista mintára latinul folyt.1« '5 Jaakko De la Gardie (1583-1652) hadvezér, finnországi kancellár. A „Lusta Jákob” nevet kapta, mivel a svéd-orosz háborúban hat évig időzött hadseregével Moszkvában. A svéd államhatalom egyik legfontosabb képviselője volt Tallinnban és Rigában is. 16 Az irénizmus görög szó, eredeti jelentése: béke. Teológiai irányzat, ahol békét igyekeznek teremteni a különböző protestáns felekezetek között. A heidelbergi egyetem professzora, David Pareus volt a mozgalom elvi megalapozója és vezére. Nem dogmákkal, hanem a hit gyakorlati felhasználásával és a közös pontok keresésével igyekeztek ezt elérni. Hangsúlyozták a nevelés fontosságát. Egységesítő törekvéseik miatt többször szinkretizmussal vádolták őket. Bővebben ld.: Alvinczi, 1989. 233-234. p. '7 A 16. és 17. századi iskolarendszerről világos és rendszerszerű képet ad: Iisalo, TAIMO: Kouluopetuksen vaiheita keskiajan katedraalikoulusta nykyisiin kouluihin. Helsinki, 1988. 44-58. p. Ld. még: KARONEN, 2008. 280-289. P4 Lehtonen- JouTsrvuo, 2002.349-351. p. 18 Malmio, BRUNO: Luonnonopin opetuksen kehitys Maamme oppikoulussa. Helsinki, 1933- (továbbiakban: Malmio, 1933.) 14. p.; Halmesvirta, 2002. 88-89. P'» Lehtinen, 1961. 268. p.; Malmio, 1933. 8. p.
