Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Somodi Imre: A katolikus egyház reprezentációja egy Horthy-korszakbeli történelemtankönyv-sorozatban
A KATEDRÁRÓL yy A katolikus egyház reprezentációja egy Horthy- korszakbeli történelemtankönyv-sorozatban* Somodi Imre A katolikus iskolákban minden korban igen jelentős szerepet szántak a vallásos nevelésnek - ez annyira magától értetődő, hogy szinte említeni is felesleges nem volt ez másként a két világháború közötti időszakban sem. A katolikus iskola nem csupán azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tanulóinak értelmi képességeit fejlessze, tudását gyarapítsa, hanem azt is, hogy őket a katolikus keresztény hitben és erkölcsökben megerősítse. A következő oldalakon arra keressük a választ, hogy ez a fajta vallásos motiváció befolyásolhatta-e a katolikus gimnáziumokat az iskolában használatos tankönyvek megválasztásában? A humán tudományok műveléséből a szubjektivitás sosem küszöbölhető ki. Ugyanez igaz ezen diszciplínák iskolai tanítására. A különböző történelemtankönyvek ugyanazon történeti tényeket nagyon eltérően interpretálhatják szerzőjük világnézeti beállítottságától függően. A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy egy, az 1924. évi középiskolai törvény érvényességének idején a katolikus gimnáziumokban széleskörűen elterjedt történelemtankönyv-sorozatban hogyan kerül bemutatásra a katolikus egyház történelmi szerepe, s ez alapján logikusnak tekinthető-e, hogy a katolikus szellemiségű iskolák éppen ezeket a tankönyveket alkalmazták? A szóban forgó sorozat Marczell Ágoston és Szolomájer Tasziló egyetemes történelmet tárgyaló tankönyvei a középiskola IV-VII. osztálya számára.* 1 Ami a könyvek szerzőit illeti: Szolomájer Tasziló egyházi személy volt, bencés szerzetes. Marczell Ágoston ugyan nem volt klerikus, de maga is katolikus értelmiségi volt.2 3 A tankönyveket a katolikus egyház kiadója, a Szent István Társulat jelentette meg. A Szent István Társulat tankönyvei minden bizonnyal élvezték a katolikus iskolák tanárainak és vezetésének preferenciáját, mivel a nagy múltra visszatekintő katolikus kiadó biztosíték volt a könyvek színvonalára és megfelelő szellemiségére vonatkozóan.3 * Jelen tanulmány a XII. Országos Neveléstudományi Konferencián (Budapest, 2012. november 8-10.) tartott előadás írásos változata. 1 Marczell Ágoston - Szolomájer Tasziló: Egyetemes történelem a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola IV. osztálya számára. Bp., 1927. (továbbiakban: M arczell-Szolomájer. IV.); UŐK: Egyetemes történelem a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola V. osztálya számára. Bp., 1928. (továbbiakban: Marczell- SZOLOMÁJER. V.); UŐK: Egyetemes történelem a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola VI. osztálya számára. Bp., 1929. (továbbiakban: Marczell-Szolomájer. VI.); UÖK: Egyetemes történelem a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola VII. osztálya számára. Bp., 1930. (továbbiakban: Marczell-Szolomájer. VII.) 2 Magyar Katolikus Lexikon, VIII. köt. Bp., 2003. 605. p. Magyar Katolikus Lexikon, XII. köt. Bp., 2007. 676. p. 3 Albert B. Gábor: Súlypontok és hangsúlyeltolódások. Középiskolai történelemtankönyvek a Horthy-korszakban. Pápa, 2006. (továbbiakban: Albert, 2006.) 32-33. p.
