Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Vaderna Gábor: Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja
Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja 33 lóik miként határozták meg a problémákat, s hogy milyen ajánlatokat tettek azok orvoslására. Az okokat a következőkben látták: hamis bölcseleti elméletek; helytelen nevelés (különösen az otthon nevelés veszélyes); színházak, erkölcstelen festmények, hitetlen olvasmányok (elsősorban regények); papok romlott élete; könnyen adott feloldozás a gyónások után; vegyes házasságok (ez utóbbi kettőt az általános gyűlés utóbb törölte); az egyházmegyék sokáig vannak főpásztor nélkül (régi sérelem ez); a világi hatóságok nem büntetik meg a kihágásokat (káromkodást, fajtalanságot stb.), az egyház pedig tehetetlen. Ezért javasolták a következőket: egyház- megyei cenzorok kinevezését kéri a királytól; színházi ellenőrök kinevezése (akik a szövegen túl a játékot, az öltözéket, sőt a taglejtést is felügyelik); külföldi nevelők alkalmazásának engedélyeztetése; a lelkészek a gonoszokat testileg is fenyíthessék; a földesurak kötelezése, hogy vasár- és ünnepnapokon cselédeiknek időt engedjenek az isteniszolgálatra (ne szabadjon őket fizetni erre a napra és panaszaikat felvenni sem); a papok püspökök ellen emelt vádjait közölje a püspökkel is; püspöki székek gyors betöltése; a görög katolikusok is használják a Gergely-naptárt; magániskolák eltörlése; a földesurakat kötelezze iskolák emelésére (azok felülvizsgálata és ellenőrzése viszont legyen a püspökök feladata, csak a püspök jóváhagyásával lehet valaki tanító); a plébános kényszeríthesse a szülőket, hogy gyermekeiket iskolába adják; a jezsuita rend visszaállítása és az uralkodó a nemes ifjak konviktusának vezetését bízza rájuk.2? Persze a korabeli, felvilágosodással kapcsolatos katolikus nézeteket ismerve ezen nem csodálkozhatunk* 28 (s az sem csoda, hogy az uralkodónak fenntartásai voltak a határozatokkal kapcsolatban). A zsinat helyzetértékelése és álláspontja ugyanis szépen illeszkedni látszik ahhoz a 18. században induló folyamathoz, melynek során sajátos módon épp az udvar lett a klérus szemében a hitre veszélyként leselkedő felvilágosodás egyik legfontosabb terjesztője,29 s megoldási javaslataik épp ott avatkoznának be, ahol az állam a 18. század folyamán komolyabb szerepet vállalt (mint például az oktatás, a cenzúra vagy a kultúra). Csak azért idéztem ezt, hogy jelezzem: Rudnay nyelvpolitikája valószínűleg egyházpolitikájának szerves részét képezte, s egyik fő célja lehetett a szlovák anyanyelvű lutheránusok visszaterelése a katolikus egyházhoz (ami, láttuk, Rumy Károly György esetében sikerrel is járt). Rudnay Sándor pályáját már érseki beiktatása előtt is nagy figyelem övezte, beiktatására nagy várakozással tekintettek igen sokan (az udvar, a katolikus egyháziak és a rendek is), s későbbi pályája részben igazolta e várakozásokat, részben csalódást okozott. (Szükségszerűen így van ez, hiszen sokan igen különböző oldalról meglehetősen eltérő eredményeket reméltek.) Nem csoda hát, hogy a beiktatás körüli események viszonylag nagy publicitást kaptak, s majd egy évig szervezték Rudnay beiktatási ceremóniáját, melyre 1820 májusában került csak sor. Hogy mily komolyan gondolta mind az egyház, mind az udvar azt, hogy viszonyukban új fejezet kezdő“7 Összefoglalja: PÁL, 1912.520-521. p. 28 Ld.: Lukácsi Zoltán: Szószék és világosság. A magyar katolikus prédikáció a felvilágosodás korában. Győr, 2013. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások.) '■“> Erről ld.: BAHLCKE, 2013. 271-286. p.
