Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Vaderna Gábor: Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja

32

Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015)

zentatív tevékenysége másfelől. Pauer János gyűjtésében Rudnay neve számos helyen előfordul: plébániák, kegyhelyek, apácakolostorok, sőt katonai nevelőintézet is kapott tőle adományt.21 Másfelől tudvalévő, hogy mecénásként figyelt a korabeli művészet támogatására is: levelezett többek között Ferenczy Istvánnal,22 * * * a nála levélben tisztelgő Kazinczy Ferencnek személyes hangú választ írt,23 az 1824-ben katolizáló Rumy Károly György 1828 után az érsek közvetlen munkatársa és bizalmasa, 1829-től az érsek haláláig könyvtárosa.2^ Persze e jótékonysági hajlam nem teijedt ki mindenkire. Ludwig van Beethoven 1823-ban jelenti, hogy szeretné egyik ünnepi miséjét Rudnaynak ajánlani, s a partitúráért ötven dukátot kér cserébe - nem tudni pontosan, hogy Rudnay miért utasította vissza Rudolf olmützi érsek zenei nevelőjének és pártfogoltjának kérését (az esztergomi székesegyház építésének költségeire hivatkozik, de lehet, hogy egyszerűen csak sokallta az ötven dukátot, vagy úgy gondolta, hogy túlzás volna, ha a cseh egyház embereit is ő pénzelné).2^

S végezetül Rudnay a szlovák „nemzeti ébredés” egyik fontos szereplője.26 A latinul, magyarul, németül és szlovákul egyaránt prédikáló Rudnay egyik kezdeményezője és támogatója volt a szlovák nyelvű liturgikus irodalom elkészítésének és modernizálásának, jó kapcsolatokat ápolt a korabeli szlovák értelmiséggel. Ugyanennek - láttuk - a magyar oldala is kiemelhető: jó kapcsolatok a magyar nyelv ápolásának híveivel, a magyar nyelvű intézményrendszer támogatása (például komoly adomány formájában a magyar nyelvet ápolni hivatott Magyar Tudós Társaság részére), a Káldy- féle Biblia-fordítás javításának felvetése. E törekvések persze ismét egyházpolitikai tettként is értékelhetőek: a katolikus vallásosság visszaszorulását az anyanyelvi igehirdetés és egyházi oktatás fejlesztésével lehetett megállítani.

Mindez látszik akkor is, ha a nemzeti zsinat bizonyos kérdéseit a nyelvkérdés mellé állítjuk. Az 1822-es nemzeti zsinat egyik kiemelt kérdése ugyanis az általános erkölcsi romlás problémája volt. Hogy a nyelvművelésben és a kultúraápolásban a tanácskozás résztvevőit nem annyira a felvilágosodás társas modelljei vezették, jól jelzi, hogy itt a főpapság és képvise21 Pauer János: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Árpádok időszakától korunkig. Székesfejérvárott, 1847.311-312.; 327-328. p.

22 Lengyel GÉZA: Ferenczy István és Rudnay Sándor hercegprímás levelezése. In: Művészettörténeti Értesítő, 1959. 2-3. sz. 157-162. p.

23 Kazinczy Ferenc Szent Hajdan Gyöngyei című művét ajánlja. In: Documenta Rudnayana Strigoniensia. I. Szerk.: Tóth Krisztina. Esztergom - Piliscsaba, 2001. (Pons Strigoniensis. Fontes.) 110. p.; Kazinczy Ferenc a prímás esztergomi munkásságát ünnepli. In: Uo. 113-114. p.

24 Rumy Károly György prímási könyvtáros hivatali esküje. In: Uo. 109-110. p.

25 Ludwig van Beethoven felajánlja Rudnay Sándornak legújabb ünnepi miséjét. In: Uo. 93-94- p.

26 Erről átfogóan ld.: VYVÍJALOVÁ, Mária: Alexander Rudnay v kontexte slovenského narodnoobrodenského hnutia. Martin, 1998.; Käfer István: Rudnay Sándor jelentősége a szlovák nemzet kultúrájában. In: Rudnay Sándor és kora. Alexander Rudnay a jeho dóba. Szerk. / red.: Käfer István. Esztergom - Nagyszombat, 1998. 45-50. p.; Ábrahám Barna: Rudnay Sándor. Hungarus patriotizmus, szlávság, szlovákság. In: Uo. 99-106. p.