Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története

A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története

25

első, lényegében hiteles ábrázolásának, akkor bizonyítékunk van a szentkorona 13. század legeleji létezésére. Ennélfogva a Rogerius által évtizedekkel később említett korona már bizonyosan azonos a ma ismert diadémmal, és a hármas követelményrendszer létezése tényleg igazolható már a tatárjárás előtti évtizedben.8’

III. Ince pápa regisztrumkönyvének a magyar koronát ábrázoló rajza

Végezetül szintén 1301 előtti hagyománynak látszik, hogy az uralkodás megkezdésének szimbolikus cselekménye a fehérvári Szent Péter- templomban való bíráskodás lehetett.89 90

A fehérvári bazilikának az Árpád-korban kialakult szerepkörét a középkor későbbi századaiban tiszteletben tartották. Egészen 1527-ig itt koronázták a királyokat, a főtemplom prépostja a püspökök után a legfontosabb egyházi méltóságnak számított, és számos uralkodó, mint Károly Róbert, Nagy Lajos vagy Hunyadi Mátyás, itt találta meg végső nyughelyét. A bazilikát ennek megfelelően tovább bővítették, szépítették. Sajnos, a török kori pusztulás ennek pontos felidézését már lehetetlenné teszi.

89 A koronaábrázolás értékelésére ld:. Vajay, Szabolcs DE: Der Kamelaukion-Charakter der heiligen Krone Ungarns. Die typologische Rechtfertigung einer Benennung. In: Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn. Hrsg. v. Zsuzsa Lovag. Bp., 1983. (Insignia Regni Hungáriáé 1.) 101-128. p., 114., 128. p. SOLYMOSI, 2012. 5-6. p. is említi, miszerint Rogerius már Kottaner Jánosné előtt kétszáz évvel megfogalmazta a hármas követelményrendszert, viszont nem hozza fel ennek szükségszerű bizonyítékaképpen a regisztramkönyv koronaábráját, illetve annak hitelességi kérdését.

90 A koronázásokra általában ld.: BertÉnyi, 1996. 70-90. p.; FÜGEDI Erik: A magyar király koronázásának rendje a középkorban. In: Eszmetörténeti tanulmányok 255- 273- P-