Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban
76 Egyháztörténeti Szemle XVI/2 (2015) 6ooo példányban jelent meg, elsősorban Krakkóban és a „nyugat- malopolskai” régióban volt népszerű.67 A következő fordulat 1923-ban következett: az orgánumhoz kötődő Sapieha kardinális (aki szenátori mandátumát ekkor visszaadta) és a hozzá kötődő baráti arisztokrata elit továbbadta a lapot a szintén kereszténydemokratákhoz köthető Wojciech Korfantynak és Stanislaw Burtan iparosnak, mintegy 20%-ot megtartva a krakkói egyházmegye papjainak kezében.68 Az új vezetés a szerkesztőséget megfiatalította, így került a laphoz Jalu Kurek vagy Jan Piwowarczyk,69 az egyházi és világi munkatársakon kívül pedig az UJ professzorainak is publikálási lehetőséget nyújtott.70 A Glos Narodu fokozatosan növelte terjedelmét és harcos politikai napilappá vált, mely főképpen az 1935-ig szintén a városban megjelenő konzervatív Czasszal (Idő) polemizált leginkább, valamint a helyi szocialista sajtóval, a Naprzóddal71 (Előre), utóbbival főképp a Piast- Chejna kormányzás alatt (A Naprzód Korfantyt is gyakran támadta.). Az 1921-től 1931-ig (más források szerint 1930-ig) főszerkesztő Matyasik sajátos nézetei érezhetőek voltak a lap szellemiségén. Klaudisz Hrabyk72 * 74 visszaemlékezése szerint a Glos Narodu főszerkesztője „egy szuszra gyűlölte szenvedélyesen Pilsudskit, a zsidókat, a kommunistákat, a szocialistákat és az »Ikace«-t”?3 (A hatósági fellépések miatt többször pénzbüntetésre vagy elzárásra ítélt Matyasik a Glos Narodutó] történt elválása után véglegesen az „endecja” oldalára sodródott.^). A májusi fordulat és az 1928. évi kereszténydemokrata választási vereség a lap életében is éreztette hatását. Korfanty visszalépett a Glos 6_ Paczkowski, 1980. 44., 55-56. p. 68 Ennek mintegy fele, Karol Nikiéi atya kezében volt, aki a kúria kancellárja volt egyben. 69 Paczkowski, 1980. 56. p. 70 Brzoza, 1990. 60. p. A Naprzódhoz ld.: Toczek, 2005. ~2 Hrabyk nemzeti-demokrata politikus, a Mlodziez Wszechpolska alapítója, 1935-től a lembergi Dziennik Polski főszerkesztője, 1937-től a varsói Kurier Porannyná1 dolgozott a világháború kitöréséig. '3 Toczek, 2005. Az IKC a korszak egyik legjelentősebb napilapja, Krakkóban jelent meg, a ’30-as években kormánytámogató lappá vált, kiválóan szerkesztett, magas példányszámú napilap volt. 74 Különböző lapoknál dolgozott, mint pl. a lembergi Kurier Lwowskiná1 (Lembergi Kurír), vagy 1937-től a Slowo Naroduná\ (Nemzet Szava). A II. világháború alatt koncentrációs táborba került (Majdaneket is megjárta), majd Párizsban élt, ahol szintén a nemzeti demokratákhoz köthető Placówka (Állomáshely) lapnál dolgozott, de a londoni székhelyű Mysl Polski (Lengyelország Eszméje) is közel került hozzá. 1949-ben Párizsban halt meg.
