Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban
Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban 77 Narodutó1 a többség és a tényleges irányítás Burtan kezébe került, aki 1930-ig határozottan ellenzéki vonalat képviselt,?8 élesen támadva Pilsudski személyét, melynek következtében erős hatósági ellenszéllel találkozott. A krakkói sajtó 1932 és 1939 közötti periódusában, 147-szeri elkobzásával a második leggyakrabban sújtott lap volt a térségben.?6 A rendszerellenesség melletti másik ars poeticája az erős antiszemita tónusában mutatkozott meg. A lap az „endecja” által (is) hangoztatott jelszavakat közölt és keresztény boltosoknál történő vásárlásokra buzdított. („Kupujcie tylko u chrzescijan!” - „Csak kereszténynél vásároljatok!”) Szisztematikusan publikálta azon statisztikáját, ami az „eladók fekete listáját” közölte, mellyel a városi zsidó expanziót kívánták illusztrálni, ennek létét a Judaica rovat inditásával nyomatékosították. Több - egyházi és világi - újságírójuk hozzászólt a kérdéshez; annak megoldásában az asszimilációt teljesen kivitelezhetetlennek találták, míg mások, például Julian Unszlicht atya (más elveket képviselőkkel egyetemben) az emigrációt látta a legalkalmasabb megoldásnak a kérdés rendezésére, annak tényleges megvalósításáig pedig a gettót (!) szorgalmazta. Ennek tükrében nem tekinthetjük azt sem meglepetésnek, hogy a Glos Narodu gyakran keveredett vitába a cionista, szintén a városban megjelenő, lengyel nyelvű Nowy Dziennik zsidó napilappal.?? Az antiszemita profil a laphoz kötődő 1920-as évtized elejétől?8 ott publikáló Piwowarczyk munkáin keresztül szintén érezhető volt, aki zsidókérdésben alkotott véleményét számos munkájában kifejtette.?9 A pap, tudós és újságíró határozottan 75 76 77 78 79 75 Burtan tulajdonrészének növekedéséhez a lapnál ld.: Brzoza, 1990.104. p. 76 Wrona, Grazyna: Konfiskaty prasy krakowskiej w latach 1932-1939. In: Rocznik Historii Prasy Polskiej, 2007. zeszyt 1. 65. p. A szerző által vizsgált hét év során összesen 1320 lapszámot koboztak el (ez 56 db lapot érintett) a krakkóiak közül, leginkább a Nowy Dzienniket (186-szor) és a Glos Narodul érintették a hatósági fellépések. Az elkobzások alapját leggyakrabban a politikai bírálat, valamint a gazdasági helyzet negatív értékelése szolgáltatta. Az 1932. július 11-én elfogadott büntető kódexhez és a sajtót érintő 1930-as évekbeli szabályozáshoz ld.: Uo. 55-90. P77 Brzoza, 1990.63. p. 78 Egyes források 1923-at említenek, Synowiec tanulmányában 1922-t ír, míg főszerkesztői posztját 1936-tól 1939 júliusáig töltötte be. Más forrás szerint csak 1939 tavaszáig töltötte be a poziciót. Stachnik 1921-re datálta Piwowarczyk Glos Naroduhoz kerülését. Ebben az évben csatlakozott a kereszténydemokrata párthoz is. (Stachnik itt PSChD-t említett, valószinűleg ténylegesen az ekkor ChNSP néven politizáló csoportra utalván.) Piwowarczyk a lap egyik legfontosabb és legbefolyásosabb publicistája volt, J.P., W. Z., Pejot és A.J. álneveken és monogramokkal cikkek sokaságát írta. Újságírói tevékenysége mellett 1933-ig, oktatási jogának megfosztásáig az UJ teológiai karán volt előadó. 79 Piwowarczykhoz és zsidóellenes nézeteihez Id.: Synowiec, Andrzej: Problem tzw. zydowskiej w Polsce w publicystyce ks. Jana Piwowarczyka - wybrany aspekty. In: Rocznik Historii Prasy Polskiej, 2006 (Tom IX), zeszyt 1. 19-45. P- Életével és elsősorban a II. világháború utáni, Tygodnik Powszechnyhez köthető