Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
52 Egyháztörténeti Szemle XVI/2 (2015). zsinat gyakorolja. A tataiak elképzelése szerint minden egyes esperesség küldöttjeiből alakítandó választmány jelölje ki a magyar katolikus papság köréből „a közbizodalom és szeretet egyénjeit”, akik közül az legyen az egyházmegye püspöke, aki a legtöbb szavazatot kapja. „Elsőség adasson a megyebéli papnak, és nélkülözhetlen feltétül kimondatott, hogy csak olly egyén választható meg püspöki székre, ki a lelkipásztorkodás hivatalába jártas.”10» Az alsópapság tehát részt kíván venni a püspökök választásában, „mert csak így remélheti, hogy nem mostoha, hanem édes atyát nyer”.109 110 Győrben az alábbiakban összegezték a püspöki székek betöltésének kérdését. A megyei papság összessége, titkos szavazással jelöljön ki három személyt, „kiknek egyikét Ő Felsége rövid időn belül kinevezni kegyeskedendik”. Ugyanígy választanák a magasabb rangú papokat és a kanonokokat is, hogy közülük a megyéspüspök nevezze ki a legalkalmasabbat.111 A győrmegyei papság nemcsak a püspökök kijelölését, hanem az alesperesek választását is demokratikusabb alapokra kívánta fektetni: tehát nem a kinevezést, hanem a választást szorgalmazta. Többen megfogalmazták, hogy a kerületi papság tagjai közül, szavazattöbbséggel, bizalom útján kell a választást lebonyolítani, a legidősebb plébános elnöklete alatt. A püspök beleszólását illetően azonban megoszlottak a vélemények: szükséges-e vajon a megyéspüspök, illetve az egyházmegyei hatóság megerősítése (a többség így látta jónak), vagy nincs szükség felsőbb tekintély jóváhagyására. A csepregiek a kanonokok kinevezésére is gondoltak: az évenkénti egyházmegyei zsinat jelölése alapján a főpásztor nevezze ki őket.112 Nem volt nehéz eldönteni, mi kerüljön bele a megyei jegyzőkönyvbe: az alespereseket a kerületi papság választja titkos szavazás útján, majd megerősítés végett felterjeszti a megyéspüspöknek.1« Érdemes itt egy pillantást vetni a hatályos egyházjogi előírásokra, melyek szerint a püspök saját egyházmegyéje területén minden egyházi hivatalra szabad és teljes adományozási joggal bír (collatio liberaj.11« Az esperesi kerületek többsége szükségesnek tartotta ugyan a püspök aktív részvételét, kinevezési jogát azonban megerősítő tevékenységre redukálta, és a megyei tanácskozás résztvevői is elfogadhatónak vélték igazodni ehhez az eljáráshoz. A püspök kezdeményező jogát csupán a magyaróvári kerület második beadványa említi: a főpásztor, illetve annak távollétében a káptalani helynök jelöljön ki kerületenként három személyt, a választás 109 GyEL. I.i. 15. 2. Győri közép II., 1848. augusztus 3.; 14. Csepregi II., 1848. augusztus 1.; 19. Tatai II., 1848. július 31. no GyEL. I.i. 15.10. Magyaróvári I., 1848. július 10.; 16. Kapuvári II., 1848. augusztus 8. 111 GyEL. I.x. 15. A megyei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat. 112 GyEL. I.i. 15.16. Kapuvári II., 1848. augusztus 8.; 14. Csepregi II., 1848. augusztus 1. ”3 GyEL. I.l. 15. A megyei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat. ■w Tamási, 2013.94-95. p.
