Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése 53 jogát azonban ők is a kerületi papságnak tartanák fenn. A győri alsó kerület gyűlésén felhívták a figyelmet egy korabeli hiányosságra, hogy a főesperesek neve ne csak az egyházi névtárakban legyen feltüntetve, hanem a valóságban is gyakorolják hatáskörüket.118 A plébánosok és káplánok kongruájának kérdésében a papság reményteli várakozással tekintett a nemzeti zsinatra, s „méltányos és igazságos” megoldást kívánt. Jövedelmeiket ugyanis úgy látták leginkább biztosítottnak, ha birtokaikat saját maguk kezelik, s amennyire lehetséges, a földbirtokokra kellene azt alapítani. Ha azok továbbra is az egyháziak kezelésében maradnak, akkor a fennálló hiányokat és panaszokat meg kell vizsgálni, ha pedig az állam veszi át azokat, akkor gondoskodjon a papok illő eltartásáról. A széplakiak viszont óva intettek attól, hogy ez megtörténjen: „Ha a Status fizetne bennünket, hová lenne Egyházunknak lelkesedéssel felkarolt függetlensége? Ha a vallás ministerének tetszenék, predikálló székeinket politicai szószékekké varázsolhatná át, külömben a fizetésnek felfüggesztésével fenyegetődző.”* 116 Aggodalmukban a soproni papság is osztozott: „Igen is készebbek vagyunk cum paupere Christo némi fogyatkozást szenvedve munkálódni az Úr szőllejében, mint anyagi hasznokért a Status bérenczeivé szegődni.”11 118? Ezért inkább jobb lenne, hogy az egyház pótolná ki a hiányzó összegeket. Ennek módját a legtöbben alapítványokon keresztül vélték célszerűnek biztosítani. A locsmándi kerület papjai viszont azon reményüket fejezték ki, hogy az 1848. évi 20. törvénycikk alapján a kormányzat a katolikus papság ellátásáról, „minthogy ez a kormány iránt mindig hű volt, gondoskodni fog”.118 A nagymartom gyűlésen úgy vélték, államilag kellene meghatározni a lelkészek ellátására szánt összeget, az ingatlan birtokok sértetlenül hagyása mellett. Mosonban a plébánosok részére 800-1000, a káplánoknak pedig 300 forintos fizetést elégségesnek gondoltak. A csepregi és a magyaróvári kerületben háromkulcsos rendszert dolgoztak ki: 800, 1000 és 1200 forintos kategóriában a plébánosoknál, a káplánok fizetésére pedig 200- 300 pengőforintot javasoltak. “9 A káplánok sorsán enyhítendő, többen szerették volna függetleníteni őket a plébánosoktól hivatási körükben és az anyagiakban, és tisztességes jövedelmet biztosítani nekik. Külön óhajként fogalmazták meg a kapuváriak, hogy ,,a’ segédlelkészek előléptetésében rend tartassák, és azoknak az Úr szőlőjében dicséretesen töltött évei “5 GyEL. I.l. 15. 10. Magyaróvári II., 1848. augusztus 3.; 3. Győri alsó II., 1848. augusztus 8. 116 GyEL. I.l. 15. 5. Nagymartom kerület, keltezés nélkül.; 9. Féltoronyi II., 1848. augusztus 8.; 3. Győri alsó II., 1848. augusztus 8.; 15. Széplaki II., 1848. augusztus 9. '■? GyEL. I.l. 15. 4. Soproni L, 1848. július 11. 118 GyEL. I.l. 15.13. Locsmándi II., 1848. augusztus 10. GyEL. I.l. 15. 5. Nagymartom kerület, keltezés nélkül.; 11. Mosoni II., 1848. augusztus 2.; 10. Magyaróvári L, 1848. július 10.; 14. Csepregi II., 1848. augusztus 1.
