Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
46 Egyháztörténeti Szemle XVI/2 (2015) szándék vezérli őket”.?? A búcsúk eltörlését egyedül a csepregi gyűlésen helyezték kilátásba: „A’ búcsúkat szent dolgoknak tartjuk ugyan: de mivel sok visszaélések történnek azokkal, óhajtanánk, hogy azok vagy jobban rendeztessenek, vagy ha nem lehetne, inkább tömhessenek el.”?8 Ebből a sokféle álláspontból kellett a megyei tanácskozás résztvevőinek véleményt formálniuk. A templomok búcsúnapjait mindenütt, a szentségimádási napokat pedig a vegyes vallású településeken vasárnapra lenne célszerű áthelyezni, továbbá a jövőben minden összejövetelt, lakomát és vásárt tiltsanak meg, az „előforduló rendetlenségeket” pedig a világi hatóságnak kell megfékeznie. A búcsújárások előtt fel kell világosítani a híveket a búcsúk lényegéről és hasznáról, „és gátoltassanak meg üdvös intések által az ezen alkalommal elkövetni szokott visszaélések”. A zarándoklatokat jámbor és tekintélyes férfiak vezetésére kell bízni, több napos búcsújárást pedig csakis az illető lelkész felügyelete alatt szabad tartani. A búcsújáró helyeken gyóntató atyáknak pedig „szigorú vizsgálat” után adják meg a joghatóságot, „s ezek óvakodjanak minden könyelműségtől és elhamarkodástól”.?« A püspöki kar által kidolgozott 10-11. pont kulturális kérdésekkel foglalkozott: „Catholicum Institutum alakítása, jó és olcsó könyveket kiadó társulat pártolása és terjesztése”. A kerületek legnagyobb része elvben támogatta a kérdést. Előbbinek tervezete ismert volt az atyák előtt, hiszen a Religio és Nevelés 1848. április 20-i száma részletesen kitért a „Catholicum Institutum” kérdésének tárgyalására. A cikk szerzője angol katolikus mintára egy vegyes, világiakat és egyháziakat magában foglaló társaságot vázolt fel.* 78 * 80 Egyik-másik beadványból látható, hogy megértették az ügy fontosságát: „czélszerü volna minden plébániái községben néhány tagokat választani, kik az Egyháznak érdekét felfogván, általuk sikerelne a’ jó és olcsó könyveket kiadó társulatnak a’ nép közötti pártolása, és erkölcsös szokásoknak a’ községbeni behozatala”.81 A soproni kerület pedig „nem szóval csak, hanem azonnal tettleg is pártolá [...], magát a küldött aláírási íven a nevezett társulat résztvevő tagjai közé besorozván”.82 A megyei klérus hasonló lelkesedéssel fogadta az egyházi lap támogatását. Egyesek a nemzeti zsinat utasítását várták, mások konkrét elképzeléseket vetettek papírra, ismét mások anyagi áldozatokra is vállalkoztak. Fenntartását általában úgy látták biztosítottnak, hogy „legalább minden egyházi kerület az egész magyar honban járassa, ezzel egyesek bőkezűsége ki nem ?? GyEL. I.i. 15. 4. Soproni II., 1848. július 27.; 2. Győri közép II., 1848. augusztus 3. 78 GyEL. I.i. 15.14. Csepregi II., 1848. augusztus 1. GyEL. I.i. 15. A megyei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat. 80 Tamási, 2013.77-78. p. 81 GyEL. I.l. 15. 2. Győri közép II., 1848. augusztus 3. GyEL. I.l. 15. 4. Soproni II., 1848. július 27. 82
