Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése

44

Egyháztörténeti Szemle XYI/2 (2015)

Isten Annya tiszteletének emelésére”.64 65 (Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy 1844-ben - elsőként az országban - éppen Győrött jött létre rózsafüzér társulat.66) A szanviak csak a „Katholikus Egylet” megalakítását látták célszerűnek,66 a mosoniak pedig „mérsékleti egylet”67 (bár ez inkább hasznos, mint szükséges az egyházmegyében), „eleven olvasó társulat”, illetve „Keresztény-tudomány társulat” megalakítását javasolták.68 A megyei jegyzőkönyv csupán elvi állásfoglalást tartalmaz a vallásos társulatok, „mint a hitbuzgóságnak és keresztényi szeretetnek hathatós gyámolai” mellett. A piszkozatban szerepel egy igen óvatosan fogalmazott zárójeles megjegyzés is, de később ezt is áthúzták: „Azonban ezeknek a mostani zivataros időkben minden vidékbeli behozatala talán nem volna legjobb sikerű.” Viszont röviden kifejtették, hogyan lehetne segíteni a kialakult helyzeten. A vallásos buzgalom visszaesésének fő okát abban látták, hogy a „keresztény tudomány a közép és felsőbb tanodákban vagy épen nem, vagy nem kellőleg taníttatik, és így a szükséges hitbeni meggyőződés meg nem szereztetik”. Ezért a nemzeti zsinaton kellene sürgetni, hogy a vallástant bővebben és alaposabban oktassák, „és a többi tudományoknak előadására kirendelt órák számánál kevesebb erre ne fordíttassék.”6«

Az egyházmegye papságának egyetértése bontakozott ki a búcsúknál tapasztalt visszaélések és a világias magatartás megszüntetése kérdésében is, ennek mikéntjéről azonban sokszínű és figyelemre méltó véleményeket vetettek papírra. Itt kell megjegyezni, hogy a búcsú elnevezés a magyar nyelvben három különböző fogalmat takar: indulgentiae, azaz a szent búcsú, amelyre a tridenti zsinat döntése is vonatkozik; festum tituli, vagyis a templombúcsú ünnepe, amely alkalmat ad a búcsú elnyerésére; végül pedig a peregrinatio, a búcsújárás,70 „a szent helyeknek szokott társas látogatása”. Az esperességek közül egyedül a győri alsóban különböztették meg e három fogalmat, a többi kerület csak az utóbbi két jelentésre gondolt. A kismartoni esperességben az egyháziak felelősségét hangsúlyozták: „A’ papok részéről minden lakomák, és összejövetelek eltiltassanak, a’ nép között divatozó táncz, és egyébb mulatságok úgy

64 GyEL. I.i. 15. 2. Győri közép II., 1848. augusztus 3.

65 Horváth József: Vallásos társulatok a Győri Egyházmegye falvaiban a 19-20. század fordulóján. In: Néprajzi Látóhatár, 2000. 3-4. sz. 223-234. p., 225-228. p.

66 GyEL. I.i. 15.17. Szarni I—II., dátum nélkül.

6' A mosoni papságnak bizonyára a Religio és Nevelés 1848. áprilisi számában szerepelt „középponti mérsékleti egylet” adta az ötletet, amely a mértéktelen ivászat elterjedésére és káros következményeire mutatott rá. Tamási, 2013.110. p.

68 GyEL. I.i. 15.11. Mosoni II., 1848. augusztus 2.

69 GyEL. I.l. 15. A megyei tanácskozás jegj’zőkönj’ve. Piszkozat.

70 Tamási, 2013.119. p.