Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zádorvölgyi Zita: Felekezeti élet a tizenhárom amerikai gyarmaton a 18. században
24 Egvháztörténeti Szemle XYI/2 (2015) kvékerek elvből elutasítják a fegyveres küzdelem gondolatát.8? Az aggodalom a német lelkészeket a politikai szerepvállalás felé terelte: az 1760-as évek királyi intézkedései következtében megromló angol-amerikai kapcsolatok időszakában a nemzeti és felekezeti sajátosságok a politikai mozgósítás eszközeivé váltaké8 Míg a korábban érkezett kvékerek és a holland reformátusok a 18. század első évtizedeiben már a középosztály stabil rétegét képezték,5« a később betelepülő német protestáns klérus számos súlyos problémával szembesült. Kevés lelkésszel kényszerültek egyházszervezet létrehozására, ráadásul hivatalos támogatásban sem részesültek, és az istentiszteleteik teljesen önkéntes jellegűek maradtak. A kihívások ellenére a 18. század közepére egy megerősödött német lutheránus és református felekezeti struktúra működött a gyarmatokon, és az egyházépítés sikerében kulcsszerep jutott a laikusok bevonásának.60 A középső gyarmatok közül New Jersey és Pennsylvania 1776-ban, New York 1777-ben fogadott el saját alkotmányt, amelyek valamilyen formában garantálták a vallásszabadságot, bár nem jelentették automatikusan az állami szerepvállalás felszámolását az egyházak pénzügyi támogatásában.61 1788-ban valamennyi közép-atlanti állam elfogadta a szövetségi alkotmányt. Az 1619-es formális megalapítástól a vallásszabadságról szóló 1786. évi virginiai törvényig: a déli gyarmatok A déli kolóniák — Észak- és Dél-Karolina, Georgia, Virginia, Maryland — közül Virginia gyakorolta a legnagyobb befolyást a rabszolgákat alkalmazó nagyobb és a kisebb, családi ültetvények uralta térségre. A déli régió a 18. század közepéig többségében anglikán maradt, bár kis számban katolikusok és kvékerek is éltek a tartományokban, illetve az anglikán jelenlét bizonyos területeken, például Észak-Karolinában, jóformán észrevehetetlen volt. * 58 59 60 61 5' A problémára Benjamin Franklin, aki 1785 és 1788 között Pennsylvania elnöke volt, „zavarbaejtő” elvként emlékezett vissza önéletrajzában. Benjamin Franklin s Autobiographv. Kd.: Chaplin. .Ínyre. New York - London. 2012.108-109. p. 58 BONOMI, 2003. 176-180. p. A német lutheránusok közt kiemelkedő szerepet játszott a lelkész Henry Muhlenberg (1711-1787), akit 1742-ben a pietista lutheránus hallei misszionárius társaság (Lutheran Halle Missionary Society) küldött Pennsylvaniába. Frantz. 1076. 280. p. 59 Bonomi, 2003. 95-96. p. 60 Bonomi, 2003. 72-85. p.; Fr asta 1976. 270-273. p. 1741-ben mindössze négy felszentelt lelkész jutott a több mint tizenötezer német reformátusra a középső gyarmatokon, és a lutheránus lelkipásztorok száma csupán három fő volt. 61 Bailyn, 1981. 291. p.
