Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zádorvölgyi Zita: Felekezeti élet a tizenhárom amerikai gyarmaton a 18. században

14

Egyháztörténeti Szemle XVI/2 (2015)

A 17. századi források a gyülekezeti tagság apadását krónikus problémaként tárgyalták.« Az 1680-as években a legtöbb új-angliai gyülekezetben a női hívők voltak többségben, és negyven éven belül valamennyi kongregációt a női túlsúly jellemzett. Jonathan Edwards-ról (1703-1758), a 18. század egyik legnagyobb jelentőségű teológusáról tudható, hogy köny- nyebben nyerte meg egyházközsége női tagjait a gyülekezetnek, mint a férfiakat, szellemiségét ezért „feminin természetűnek” szokták nevezni.1"! Időszakosan erőre kaptak az egyházi élet megújítását célzó törekvések, melyek közül az 1739 és 1745 közötti, első nagy ébredésnek nevezett periódusjelentette a csúcsot.* * 15

A connecticuti és massachusetts-i lelkészek 1648-ban a gyarmati hatóságok közbenjárására fogadták el az ún. Cambridge Platformot, amely a kongregacionalisták alapdokumentumaként és hitvallásaként híresült el. A dokumentum a gyakorlatban a presbiteriánusoktól való elkülönülést biztosította, és Connecticutban 1708-ig (Saybrook Platform), Massachusetts- ben az 1700-as évek végéig érvényben maradt. A Platform a felekezetet részben elválasztotta a világi hatóságoktól, saját belső kormányzásába nem engedett kívülről beleszólást, ugyanakkor az eretnekek, vagy istenkáromlók

■3 NOLL, 2002. 40. p.; ld. még: MCLOUGHLIN, William: New England Dissent, 1630- 1833. The Baptists and the Separation of Church and State. Harvard University Press. 1971.127. p.

•4 Minkema. Kenneth P.: Old Age and Religion in the Writings and Life of Jonathan Edwards. In: Church History. 2002. Nr. 4. 674-704, p. (továbbiakban.: Minkema, 2002.) 699-700. p. Northamptonban (ahol Edwards az 1730-as évektől 1750-ig volt lelkész) 1677-ben a gyülekezeti tagság megoszlása körülbelül 60-40%-os volt a férfiak javára, de az 1700-as évek elejétől az arány megfordult, és a negyvenes évekre a kongregációt 56%-ban alkották nők. Uo. 700-701. p. Jonathan Edwards Solomon Stoddard unokája, Aaron Burr későbbi amerikai alelnök nagyapja volt, 1722-ben diplomázott a Yale-en, majd két évig New Havenben tanult teológiát. 1722-1723-ban New York város egyik presbiteriánus templomának lelkésze volt, majd 1726-tól 1750- es felmentéséig Northampton lelkipásztora. 1751-től őslakos indiánok prédikátora, élete utolsó évében a Princeton elnöki pozícióját töltötte be. Az újjáéledési mozgalom szellemi vezetője volt Új-Angliában. A nagy' hatású kálvinista teológusról magyarul is megjelent egy konferenciakötet: Amerika teológusa. Bevezetés Jonathan Edwards (1703-1758) gondolkodásába. Szerk.: Fabiny Tibor - Tóth Sára. Ford.; Ilic, Angela et al. Bp., 2008.

•s Bailyn, 1981. 135. p.; Butler. Jon: Awash in a Sea of Faith. Christianizing the American People. Cambridge Massachusetts - London. 1990. (továbbiakban: Butler, 1990.) 170-172. p. Az első nagy ébredés („First Great Awakening”) az ébredés! vagy újjáéledési mozgalom első nagyobb hulláma volt, amely Angliában, Skóciában és az amerikai gyarmatokon eltérő módon és más-más jellemzőkkel zajlott le, és sok helyen az aktív, megtért egyházi tagság többé-kevésbé tartós gyarapodását eredményezte. Bár a mozgalom célja az egyes felekezetek megerősítése volt, az ébredések gyakran egyházszakadást váltottak ki.