Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zádorvölgyi Zita: Felekezeti élet a tizenhárom amerikai gyarmaton a 18. században
12 Egyháztörténet! Szemle XY1/2 (2015) Massachusetts alapítólevele),s illetve a hivatalok viselésének jogát. A hivatalvállalásra készülő férfiak azonban jellemzően azelőtt tértek meg valamely egyházhoz, hogy az adott címre pályáztak volna.5 6 Ugyanakkor a 18. század első három negyedében (a lelkészi jelentések és a lakosságnak a gyülekezetek számához való aránya alapján) a templomba járók már a felnőtt (afroamerikaiak nélküli) népesség 60 %-át is kitehették.7 Milyen lehetőségek kínálkoztak a gyarmatokon tevékenykedő felekezetek számára a gyülekezeti élet felvirágoztatásához? A világi hatalom által támogatott egyházak nem közvetlenül az államtól kapták a működésükhöz szükséges jövedelmet, a gyarmati kormányzat csupán az egyházi célokra szedhető helyi adók gyűjtését engedélyezte, ami azzal a következménnyel járt, hogy a laikusok nagyobb beleszólást kívántak a templomi ügyekbe. Elegendő bevétel híján a legtöbb felekezet nem engedhette meg magának saját oktatási intézmény felállítását, és lelkészeitől európai végzettséget és felszentelést kívánt, ami az óvilági egyháziak „nagybani importjához” vezetett. A külföldről érkező lelkipásztoroknak általában évekig tartott, amíg a helyi viszonyokhoz alkalmazkodni tudtak, így a kongregacionalisták két új-angliai kollégiumuk (az 1636-ban alapított New College, azaz a Harvard University, illetve az 1701-ben létrejött Collegiate School, vagyis a Yale University) és az onnan kikerülő prédikátorok révén jókora előnyre tettek szert.8 A 18. század a felekezetiség („denominationalism”) kialakulásának,9 illetve az állam által bizonyos egyházak (anglikán, kongregacionalista) javára beszedett adók felszámolásának, a támogatott és tolerált denominációk közötti megkülönböztetés törvényes megszüntetésének története, amely a vallásgyakorlást és az egyházak támogatását teljesen önkéntes alapra helyezte. Az Egyesült Államok 1789-ben életbe lépő alkotmánya és az 1791- ben elfogadott első tíz kiegészítés eredményeképp létrejövő, az egyház és állam viszonyát szabályozó új rendszer különbséget tett a kongresszus és az egyes államok törvényhozása között; bármiféle nemzeti egyház létrehozá5 Miller. El HR's r Errand into the Wilderness. Harvard University Press, 1956. (továbbiakban: Miller, 1956.) 150. p. 6 AMAH. A Klin. Reed: Tht> Kill of Rights. Creation arid Reconstruction. New Haven - London. 1998. (továbbiakban: Amar, 1998.) 33. p. Bonomi, 2003. 220. p. Az istentiszteleteken való részvételnek — a hitbeli meggyőződésen és a családi hagyományon kívül — praktikus okai is lehettek, a szétszórt településeken élők számára a társasági élet központi eseményét jelentette, valamint a hívők gazdasági és politikai hírekről értesülhettek. Uo. 87-88. p. 8 Bt Msi ed. J M. - Van De VVe.tkrixo. John K.: ’What Must 1 Do To Be Saved? The Great Awakening in Colonial America. Hinsdale. 1976. (Berkshire Studies in History) (továbbiakban: Ri MS ! i d - Van De W neking, 1976.i 57. p. » Bailyn, 1981.140. p.
