Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Annamária: Az erdélyi fejedelmek szerepe a kassai és az eperjesi református gyülekezetek alapításánál

Az erdélyi fejedelmek szerepe a kassai és az eperjesi református gyülekezetek alapításánál Alvinczi halála után az evangélikus és református hívek békés együtt­élése felbomlott, a magisztrátus és a reformátusok közt nyílt harc alakult ki. Mivel a reformátusok nem voltak megelégedve a város által kinevezett magyar pappal, inkább a szomszédos Bárcára jártak istentiszteletekre. Az abaúji esperesség vezetése is igyekezett megfelelő káplánt biztosítani a reformátusoknak, de eredménytelenül. így egészen az 1640-es évek első feléig a kassai kálvinisták prédikátor nélkül voltak. A református hívek mellett a katolikus polgárok és a katonaság Forgách Ádám felső­magyarországi főkapitánynál is igyekeztek elérni jogaikat a vallási élet terén.'6 A kassai református gyülekezet megalakulását az elkövetkező politikai események tették csak lehetővé, mikor is I. Rákóczi György 1644 tavaszán katonáival elfoglalta a várost. Húsvét idején, pontosan 1644. március 27-én magalakult a kassai református gyülekezet, de nem mint városi, csak udva­ri (ecclesia aulica), és az istentiszteletek helye az ún. királyi házban lett kijelölve.16 17 Az udvari prédikátor posztját Regéczi András töltötte be. Egyi­dejűleg létrejött a református iskola is, mely gimnázium jellegű intézmény­ként működött.'8 Az 1647. évi országgyűlés 18-19. cikkelyei tették lehetővé, hogy Kassán az udvari gyülekezet átalakulhasson városi gyülekezetté, így szereztek jogo­sultságot templomépítésre reformátusok és katolikusok egyaránt.19 Szintén a linzi béke értelmében Kassa szabad királyi város átkerült az erdélyi feje­delemség fennhatósága alá. így a kassai magisztrátusnak 1648-tól meg kellett tűrnie az akkor még mindig udvari gyülekezetként működő refor­mátusokat, holott a híveknek sok, az egyházi élettel kapcsolatos dolog to­vábbra is tiltva volt. Helyzetük még nehezebbé vált I. Rákóczi György halá­la után, amikor Kassa visszakerült a királysághoz és az evangélikus városvezetés mindenáron meg akarta szüntetni a református gyülekezetei. Az 1649-es országgyűlésen Kassa küldöttsége ismét a vallási egységet akar­ta elérni, ezért megtagadta az előző, katolikusokról és reformátusokról szóló törvénycikkek betartását. Igyekezetük ellenére az országgyűlés meg­erősítette az érvényben lévő törvényeket, és a város vezetésének előírta a szabad vallásgyakorlás engedélyezését, továbbá kötelezte a tanácsot, hogy templom, iskola és parókia épitésére jelöljön ki helyet a reformátusok szá­mára. Mivel a magisztrátus továbbra is vonakodott betartani a rendelkezé­seket, maga Pálffy Pál nádor és Wesselényi Ferenc főkapitány látogatták meg Kassát, engedelmességre kényszerítve a magisztrátust. Végül 1650 elején a kassai reformátusok megkapták a telket a templom, a parókia és az iskola építéséhez (A terület a Mészáros és a Keskeny utcák sarkán, a vágó­híd mellett volt.20) . 1651-ben elkezdődtek az építkezési munkálatok, a templomot 1654-ben fejezték be. Kassa első református papjai Regéczi Horváth András és Czeglédi István lettek.21 16 RÉVÉSZ, 1894. 41-46. p. '7 RÉVÉSZ, 1894. 51. p. 18 ZOVÁNYI, 1977. 299. p. Corpus Juris Hungarici. Tymavia, 1734.172-173. p. 20 Révész, 1894. 81-82. p. 21 Szabó, 1944. 28-43. P-

Next

/
Thumbnails
Contents