Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - RECENZIÓK - Oláh Róbert: Gáborjáni Szabó Botond: Kazay Sámuel és a Debreceni Kollégium
166 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) rendjében sorakoznak, forrás/lelőhely jelzéssel, címmel, kiadási adatokkal, tematikus besorolással, nyelvvel, megjegyzéssel és jelzettel kísérve. A 2.203 tétel több tudományterület kutatói számára forrásul szolgálhat. A patikus változatos teijedelmű könyvészeti megjegyzései teljes egészükben megérdemelnék a közlést, a legfontosabb részleteket a lábjegyzetekben olvashatjuk. A kétezret meghaladó számú tétel esetében a vonatkozó bibliográfiai hivatkozások közlése (CIH, VD16, VD17, RMNy, Petrik) jelentősen megnövelte volna a táblázat terjedelmét is, ám feltétlenül hasznos az egyes kiadások azonosításánál. A kötethez létrehozott http://kazay.silver.drk.hu címen elérhető weblapon a teljes szövege elérhető PDF formátumban, a mellékletek tartalmával együtt. Ez a megoldás a tudományos igényű monográfiák elengedhetetlen tartozékának tekinthető mutatók kiváltását is szolgálja, így nem csak a személy- és helynevek kereshetők vissza, hanem bármely más kifejezés is. A gondosan összeállított irodalomjegyzék ajánló bibliográfiaként szolgálhat a historia litteraria és Debrecen 18. századi művelődéstörténetének tanulmányozásához. Érdemes még kiemelni az illusztrációk megválasztásának és minőségének kiválóságát, segítségükkel bepillanthatunk a Piac utcai patika kincstárába. Az önmagát gyakran „szegén szúrtos patikárius”-nak aposztrofáló Kazay főúri könyvtárakba illő kincsek birtokában volt, ám regényes története eddig nem talált méltó monográfusra. Gáboijáni Szabó Botond az évtizedek során összegyűjtött adatoknak és ismereteinek köszönhetően változatos képet festett a 18. századi cívisvárosról. Összehasonlításai talá- lóak és meggyőzőek, legyen szó akár a cívisek alfabetizációjáról vagy Kazay gyűjteményének értékéről. Idézetei szemléletesek és továbbidézendők. Előbb az egykori patika elhelyezkedését, berendezését, bútorzatát és működését ismerteti, befejezésképpen a felvilágosodás kori Debrecen könyv- kultúrájáról vázol részletekben gazdag képet. Ebbe a (szinte mikrotörténeti) keretbe illeszti Kazay Sámuel sokrétű kollekciójának rajzolatát. Egyes részfejezetei önálló tanulmányként is olvashatóak, a kötet egészét a helytörténészek és a 18. századi hazai művelődés történetét kutatók kiválóan tudják majd hasznosítani. (ism.: Oláh Róbert)
