Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Tóth Krisztina: A bécsi Augustineum és Magyarország
A bécsi Augustineum és Magyarország Piliscsaba, 2014. december 4. A bécsi egyházi elitképző magyar növendékeire vonatkozó, kiterjedt alapkutatást lezáró egyháztörténeti konferenciára került sor a piliscsabai laza- rista Szent Vince Szakkollégiumban az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport szervezésében.1 A konferencia hátterét a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának Történeti Teológiai Intézetével (Universität Wien, Katholisch-Theologische Fakultät, Institut für Historische Theologie) együttműködésben végzett nemzetközi projekt adta, amelynek keretében a bécsi egyházi elitképző intézet, a Frintaneum, más néven Augustineum magyarországi növendékeinek életútját tárták fel és sűrítették lexikon-szócikkekbe a résztvevők. A szimpózium lehetőséget adott ezek továbbgondolására, a Magyarország különböző egyházmegyéiből érkezett teológushallgatók későbbi karrierjének bővebb ismertetésére, a forrásadottságok, életutak összevetésére. Az első szekciót Török József professzor és Tusor Péter kutatócsoport vezető bevezető szavai nyitották. Az előbbi hangsúlyozta, hogy a magyar történetírás az egyházi elit kutatása nélkül nem lenne teljes, az utóbbi pedig a projekt megszületésének hátterét, egyetemi és akadémiai beágyazottságát és az abban rejlő lehetőségeket vázolta. Rámutatott továbbá, hogy a feltárás tudományos és financiális keretét magyar részről az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport biztosította, személyi hátterét pedig a kutatócsoport munkatársai és jelentős számban a PPKE BTK történelem szakos képzésében részt vevő hallgatók adták. Kezdetei 2013 őszére nyúlnak vissza, ekkor dolgozták ki ugyanis a kutatás metodikáját. Az, hogy másfél évvel később már az eredményekről adhattak számot, egyértelműen a bölcsészkari egyháztörténeti képzés sikerének tekinthető. Különösen, hogy az elkészült lexikon-szócikkek német nyelvű lexikonban látnak napvilágot, amely a hazai tudományos élet eredményeinek integrálódását segíti a nemzetközi tudományos életbe.2 Nyilvánvalóan a tudományos munka az alapkutatás elvégzésével és a szócikkek megírásával nem ért véget; a szövegek lektorálása, korrigálása még a jövő feladata. A megnyitó után Fazekas István a tizenhárom győri egyházmegyés és nyolc pannonhalmi bencés növendék pályájának bemutatásán keresztül a kutatás metodikáját részletezte. A forrásőrző helyek felsorakoztatásakor felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a Frintaneumba történő felvétel engedélyeztetése uralkodói feladat volt, aki később is figyelemmel kísérte a növendékek sorsát és egyházmegyében betöltött funkcióját, a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv anyaga - a vonatkozó magyar levéltárak dokumentá1 Készült az MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport keretében. A konferencia részletes programja, hanganyaga elérhető az interneten: MTA-PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport / Kronológia / 2014. Online: http://www.institutumfraknoi.hu - 2014. december. 2 A nemzetközi együttműködésről és a tervezett lexikon köteteiről részletesen ld.: Das „Projekt Frintaneum“: Das Priesterkolleg St. Augustin „Frintaneum“ in Wien 1816- 1918: Kirchliche Elite-Bildung im Donau-Alpen-Adria-Raum. In: Universität Wien. Kirchengeschichte / Forschung / Forschungsprojekte. Online: http://kg- ktf.univie.ac.at/ - 2014. december.
