Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KALÁSZATOK - Miskolczy Ambrus: „Bába lelte Babonák”
„Bába lelte Babonák” 137 ittze borért, és azt örököseim oda hagyja: úgy nem jön reá többet a’ hideg. 131., Ha Sz. György-nap előtt kígyót találsz, és a’ fejét valamelly pénzel, garassal, máijással el-metszed; az a’ pénz, akármit veszel rajta, viszsza jön hozzád. 132., Talám fattyú gyermek: azért ollyan szerentsés. 133., Aki négy levelű ló herét talál; szerentsés leszsz. 134., A’ melly gyermek burokban születik; szerentsés ember leszsz. 135., Aki gyermek-burkot hordoz a’ nyakában; nem fogja a’ fegyver. 136., A’ marhákat mikor sózzák, egy kést kell le szúrni a’ földbe, és a’ sót azonn keresztül kell hinteni; úgy használ a’ sózás. 137., A’ sülyős ember, jó hajnalban kellyen-fel, keressen újj plánta fűzfát, az előtt hajtsa meg magát háromszor, és ugyan annyiszor köszöntse, jó reggelt kívánván néki, ezután mondja-meg miért jött, tudni-illik, hogy ő sülyös, és hogy a’ súlyt a’ fűz-fának akarja által-adni, kérvén hogy vegye el tőle: azzal mennyen haza; s meg-gyógyúl. 138., A’ gólyának fészkét háborgatni a’ ház felett, nem jó: mert tüzet viszen a’ körme között, és fel-gyújtja a’ házat. 139., Ha valamidet el-lopják, vess farkas almát a’ tűzbe, és a’ tolvajnak a’ keze összve zsugorodik. 140., Ha meg-akarod tudni, ki lopta-el valami jószágodat; végy egy szitát vagy rostát, bújj-el másod magaddal valamelly kamarába, üss a’ szitába egygy ollót, vagy két ágú fogót, azután dugjad a’ középső újj ódat az olló vagy fogó nyelének egygyik lyukába; a’ másik lyukába ugyan azonn újját dugja a’ társod; így tartsátok ketten a’ szitát fel-emelve: akkor nevezzed azon személlyeket nevek szerint, a’ kikre gyanakozol, így tudakozván: Nekem el-veszett ezen jószágom; ez s ez személly N.N. lopta-e el? És mikor azt fogod nevezni, a’ ki el-lopta, a’ szita vagy rosta az újjotokon magárúi egygyet fordúl, kerekenn jobbról balra; és így1 meg tudod a’ tolvajt. 141., Aki akaratja ellen matska szarba kap: szerentséje leszsz. 142., A’ fetske fészket ha le-ütik a’ ház héjázat alól; vért fognak fejni a’ tehéntől. 143., Ha reggel el-téveszti az ember a’ tsizma húzás rendit, úgy hogy a’ melly a’ jobb lábára következne, a’ balra húzza; akkor a’ nap gyalázat éri. 144., Ha a’ kisgyermekes házhoz megyen valaki, és a’ házban le nem ül; le viszi a’ gyermek álmát. 145., Ha valaki a’ kis gyermekre rá-tsudál; roszszúl leszsz miatta a’ kis gyermek, igézetbe esik. 146., Mikor a’ tyúkot, tsirkét meg-öli a’ Gazd-aszszony, ha valaki ott nézvén, szánnya, tovább él, és nehezebben döglik meg. 147., Ha a’ tanúló gyermeknek az esze nem fog, tegye a’ könyvet a’ feje alá; s hállyon rajta: jobb eszű leszsz s’ könnyebben tanúi. 148., A’ ki a’ matskát igen szereti: szerelmes ember. 149., A’ mitsodás a’ keresztelő /: vagy poszrik :/ ollyan leszsz a’ kis gyermek nagy korában. Ha a’ keresztelőt vigann lakják; a’ gyermek is jó kedvű, mulattságos ember leszsz: ha tsak imigy amúgy, kedvetlenül; a’ gyermek is szomorú, kedvetlen ember leszsz.
