Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KALÁSZATOK - Miskolczy Ambrus: „Bába lelte Babonák”

136

Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015)

no., Ha a’ hajóban, mikor a’ vizenn megyen, süvölt valaki: szélvész leszsz.

in., Ha valamelly Leánynak, lakodalomban, a’ hurka petzket a’ hajába szúrják, akkor az estve nem táncolhat, akármelly kedve volna is reá.

112., Mikor a’ kenyeret ki-veszik a’ kemenczéből, ha fel-fordúl a’ lapátonn; vendég fog-enni belőle.

113., Mikor Karátsony éjjeli Miséről vagy Prédikációról viszsza jön az ember, ha valamelly háznak az ablakánn be néz, mind meg látja, ki hal- meg esztendő alatt abból a’ házból.

114., Ha Denevér vérrel ezen szókat: Sator, arepo, tenet, opera, rotas, egymás alá sorban valamire le-irod, és a’ kerek agyába be-tészed; nem mozdúlhat meg a’ szeker, akármennyi marha húzza; ha szekir mentiben teszed bele, el-áll;

115., A’ hideg lelős ember, ha ezt Írja kívül a’ háza ajtajára, a’ melly nap a’ hideg reá akar jőni: Fieber bleibt hinaus der Herr N. N. ist nicht zu Haus, azaz: Hideg lelés ne jöjj be: Mert az ÚrN.N. nints ide-be! Nem jön reá a’ hideg.

116., Ha a’ tehennek tőgye fáj, a’ farát mogyoró pálzával mind addig kell verni, mig öszve szakad rajta; s meg-gyógyul.

117., Vagy pedig ugyan tőgy-fájás ellen, a’ melly karóhoz szokták kötni fejőskor a’ tehenet, azt ki kell a’ földbűi húzni, és a’ tejet a’ karó lyukába önteni.

118., Ha a’ tehéntől vért fejnek, alutt tejet kell lapuba takarni, és azt fejszével a’ küszöbönn ketté vágni.

119., Hogy a’ tej jó és vajas légyen, negyed vagy ötöd napig nem kell azonn edénybe fejni, a’ mellyben egyszer tej volt.

120., Mikor a’ marha jön haza a’ mezőről, ha akkor a’ kútról vizet hozat az ember az udvarba, nem veszik-el a’ tehen hasznát.

121., Nagy Pénteken tövisből egynéhány rakás, tüzet kell rakni, a’ tsordát azon keresztül hajtani, a’ pásztornak a’ tűzhöz ajándékot vinni; s jobb leszsz a’ tsorda.

122., Hogy a’ hernyó a’ fát vagy kápasztát meg ne egye, egy hernyót meg kell fogni, azt azon fára vagy kápasztára fel-kell akasztani.

123., Vagy pedig /:ugyan hernyó ellen:/ Bútsú járáshoz zöld leveles hársfa gallyat kell törni, és azt a’ kertbe le-szúrni.

124., A’ varas békát vagy meg öld, vagy ne bántsd: mert ha meg sértetvén azután még-él, fel-keres éjjel, akár hol leszel, és vagy reád vizelvén meg-öl, vagy meg-nyomván meg-fojt.

125., A’ Kakuktól ha kérded: hány esztendeig élek? A’ mennyit kakukkol reá, addig élsz.

126., Ha a’ gyermeket meg-igézik, áss földet a’ küszöb alól, melegítsd meg vas serpenyőben; kösd a’ gyermek hasára; s használ.

127., Ha a’ ház felett Kiviket kiált a’ bagoly: onnan valaki meg-hal.

128., Mosdik a’ macska: esső leszsz.

129., Ha a’ hideg-lelős embert, mikor reá akar jőni, meg-ijeszted, hogy mindjárt be-varrod az orra lyukát, ha reszket, el-hagyja a’ hideg. /: NB. Itt ugyan az ijesztésből származott vérnek fel-háborodása, tehet valamit:/

130., Még jobb ez: ha a’ hideg-lelős ember a’ Kotsmánn be-iszsza valami ruháját /:péld. ok. süvegét, keszkenőjét, köpönyegét p. p. :/ egygy