Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században
98 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) 40-es években a hivatalt teljesítették: Munyai Lajos Antal, Vandrák András és Hazslinszky Frigyes. A diákok száma egyre növekedett, s a negyvenes években átlépte a négyszázat,12«akik nemcsak Epeijesről vagy Sáros vármegye területéről származtak,'3° hanem az ország különböző részeiből érkeztek Eperjesre, a legnagyobb számban Zemplén-, Gömör-, Szepes-, Abaúj-, Borsod-, Szabolcs-, de még Liptó-, Pest-, Trencsén-, Zólyom, Hont- vagy Bácsvármegyéből, s nem képeztek kivételt a temesi, torontáli, aradi és szerémségi diákok sem. Rajtuk kívül még külföldiek is tanultak itt, leginkább Csehországból, Ausztriából, Gácsországból és Erdélyből. Míg a század elején a kollégiumban többnyire az ágostai vallású evangélikusok tanultak, addig a 40-es évek folyamán elég nagy számban voltak a reformátusok, ortodoxok, zsidók és a római katolikusok.«1 Az 1847/48-as, utolsó, forradalom előtti iskolaévben beiratkozott 176 kollégiumi diák közül csak 37 (szemben a 139 diákkal) származott Eperjesről, miközben a felekezeti ösz- szetételük a következő volt: 92 á. v. evangélikus, 26 református, 6 római katolikus, 5 pravoszláv és 9 zsidó.«2 A kollégium több később híressé vált írót, tudóst és politikust nevelt ki. Itt tanult többek között: Kossuth Lajos, Dessewffy Arisztid, Görgey Artúr, Michal M. Hodza politikus; később Pulszky Ferenc, Irányi Dániel, a drámaíró Jónás Záborsky, Jozef Smka ésJán Hvezda szlovák költők; Sárossy Gyula, Kerényi Frigyes, Lisznay Kálmán, Vachot Imre és Wachot Sándor, Haán Lajos történész, Hunfalvy János, Greguss Ágost s mások.«3 A sikeres fejlődés folytatása ellenére a kollégium a század első felében komoly anyagi gondokkal küszködött. Anyagilag ugyan támogatta a magyar ág. v. evangélikus egyház Tiszai Kerülete és mindkét eperjesi evangélikus gyülekezet is (a német és a szlovák), de a költségvetéshez való hozzájárulás még mindig nem volt elegendő a fontos iskolai szükségletek fedezésére. Létezése szó szerint az alapítványokon, adományokon és a nyilvános gyűjtéseken múlott. A diákok egy részének az alumneum biztosította a szállást és az étkezést. A 40-es évektől az iskolának saját tornaterme is volt. Ebben az időszakban jött létre a természetrajzi- és éremgyűjtemény. Nagy jelentőségű volt a 15 000 kötetet számláló Szirmay-könyvtár is. Jelentős helyet foglaltak el a kollégium életében a nemzetiségi alapon működő diáktársaságok is. Mint ahogy Magyarország más területein, ezek a társaságok itt is túlnőtték a kollégium határait, s a kulturális és társadalmi életben vezető szerepet töltöttek be. A legrégebbi a 20-as években megalapított szlovák társaság, a Csehszlovák Intézet (Ústav ceskoslovensky). A következő években megalakult a Szlovák Egylet 129 130 * 132 133 129 ŐA Presov, EKP, c. 255: Consperctus examinis anniversarr 1800 - 1819, 256: Conspectus examinis anniversarii 1820 - 1847. 130 ŐA Presov, EKP, c. 246: Matricula Juventis studiosae in Collegio District. Evang.aug.Eperiensi 1831 - 1840. «i Uo. 132 Uo. 133 Lásd bővebben a kollégium ezen korszakáról: Kónya, P.: Presovské evanjelické kolégium v prvej polovici 19. storocia. In: Mudr. Eudovít Markusovsky a jeho dóba. Presov 1993, 209 - 218.1..
