Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Pokoly József történész professzor
130 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) meg, ő mondta a megnyitó- és a záróbeszédet egyaránt. A Gróf Tisza István emlékezete c. ünnepi beszédében Barabási Kun József ny. r. tanár javaslatot tett arra, hogy az egyetemet Tisza István-Tudományegyetemnek kellene elnevezni. A javaslat megjárta a szükséges hivatali utat, határozott az egyetem tanácsa, aztán a kultuszminiszter, a miniszterelnök, és jóváhagyta Horthy Miklós kormányzó is. Ezek után került sor 1921. június 5-én az ünnepélyes névadó ünnepségre.16 A névadási ünnepség igen díszes volt. A kormányzó ugyan nem jelent meg, de a kormányt gróf Bethlen István miniszterelnök és Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselte, Balogh Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára beszédet is mondott. Rektori megnyitó beszédében Pokoly elmondta, hogy „egyetemünk Tanácsa egyhangúlag kimondta, hogy Tisza István halálának napját: okt. 31-ét, az egyetem állandó, rendes ünnepévé teszi és minden évben ünnepélyes egyetemi közgyűlés keretében kívánja megünnepelni.”1? Rektori tanévzáró beszédében - a bevett szokásnak megfelelően — Pokoly József sem a bezárt tanévről adott számot, bár azt kiemelte, hogy az 1920-21-es volt az első békeidőben lefolyt tanév. Elsőnek az egyetem egységének fontosságát emelte ki. Minden karnak tudatában kell lennie annak, hogy saját kari érdekei fölött áll az egyetem egysége és ezt az egységet, továbbá az egyetem szuverenitását kell előmozdítania, saját kari érdekeit a közös érdeken belül munkálhatja. A tanév során ez maradéktalanul megvalósult. Az egyetem tanárainak sikeres munkája érdekében biztosítani kell a szükséges segédleteket, felszereléseket, berendezkedéseket, de anyagi megbecsülésükhöz tudományos működési pótlék biztosítása is szükséges. Az ifjúság érdekében igyekezett az Egyetemi Tanács segítségével mindent megtenni, hogy szociálisan is segítse annak anyagi gondoktól lehetőleg mentes tanulását, különösen a katonaviselt hallgatók szorultak rá a segítségre. A társadalmi szervek, magánvállalkozók, társaságok sokat tettek az ifjúság életlehetőségének könnyítése érdekében. A rektor egy évre történő kinevezését helytelennek minősítette, ugyanis mire belejönne az ügyintézésbe, akkorra lejár a megbízatása. Üdvös lenne a több évre szóló rektori kinevezés - vallotta.18 Az 1920-21-es tanévről szóló rektori beszámolót 1921. október 8-án, a következő tanév megnyitó ünnepségén tartotta. Leszögezte, hogy a hazánkra kényszerített trianoni béke ellenére a Gondviselés megadta a lehetősé- . get, hogy dolgozhattak a „nagy történeti hivatással megbízott magyar nemzet dicsőbb jövőjének kiépítésén”. Az egyetem a maga sajátos eszközeivel végezte a nemzetépítést. A II. félévet egy hónappal később kezdték tüzelőhiány miatt, de hosszabbra nyújtották, így elmaradás nem történt. Lépéseket tettek, hogy a pallagi Mezőgazdasági Akadémia egyetemi fakultássá szerveződjék, továbbá, hogy a mennyiség- és természettudományi kar is megszervezésre kerüljön. Az orvosi kar az 1921-22-es tanévben már megkezdte működését. Professzorok kinevezéséről, kitüntetéséről, a következő tanév kultuszminisztérium által megerősített vezetőiről, a rektori és dékáni 16 Pokoly József rector magnificus megnyitó beszéde az 1921. június 5-i névadó ünnepségen, melyet a Klinika felvételi épületének nagytermében tartottak. Évkönyv és Almanach, 1920-21.46-49. p. - A gróf Tisza István gyászünnepségéről: Uo. 28-44. Pv Uo. 51. p. 18 Évkönyv és Almanach, 1920-21.100-107. p.
