Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KALÁSZATOK - Somodi Imre: Sztrájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban
Sztrájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban 119 létrehozott bizottság, melynek tagjai Jablonkay Gábor SJ gimnáziumigazgató, Pilch Andor építész, a Pius Gimnázium épületének tervezője, Fábián Gáspár építész, az építkezés ellenőre és Truka József püspöki uradalmi jószágigazgató voltak.28 Az ülésről készült feljegyzésekből29 a következők derülnek ki: Tóth Béla keresztényszocialista munkás elmondása szerint Schiffrich egy kőművest „maflának”3° nevezett. Márovics pedig „susztereknek nevezte a legjobb munkásokat”, továbbá „egy leánynak azt mondta, hogy nem kap munkát, ha nem enged [...] [Márovics] bűnös szenvedélyének.” Tóth szerint Ungár mentegeti a két pallért, és nem akarja őket elbocsátani. Elmondta még Ungárról, hogy hajszolja a munkásokat: annyi a dolguk, hogy „még félre sem mehetnek”. Elmondása szerint Ungár esténként leméreti a falakat, hogy megtudja, mennyit haladtak a kőművesek. Azt hangoztatja ugyanis, hogy egy jó kőműves napi 5 köbméter falat rak fel, „magok 2 köbmétert sem!” Holott - Tóth szerint - egy kőműves egy nap jó, ha 1,5-2 köbméter falat felrak. A munkások éppen ezért követelik Ungár elbocsátását, s míg ez nem teljesül, nem hajlandók munkába állni. Ezügyben már két táviratot is küldtek Fónagy Béla építési vállalkozónak, de nem kaptak választ. Halászek József keresztényszocialista munkás szerint „nagy a hajsza és a lárma az építkezésnél”, csak akkor folynak rendben a dolgok, ha az építtetők közül megjelenik valaki. A kőművesek nem mernek amerikázni.31 Elmondása szerint Márovics és Schiffrich káromkodnak, Ungár pedig a püspök előtt dicséri, szemtől szemben viszont gyalázza a munkásokat. Rákosi Ferenc azt vallotta, hogy egyszer, amikor egy segédfiú véletlenül meglökte, leszidta a fiút, de később bocsánatot kért tőle. Amikor Márovics tudomást szerzett az esetről, kérdőre vonta a fiút: „Miért nem ütötted meg a léccel?”32 3 Csak erről a három vallomásáról készült tisztázat (vagy ha készült egyébről is, az elveszett), azonban Jablonkay Gábor az ülés teljes menetét 28 Pécsi Napló, 1913. szeptember 26.3. p. 29 A dokumentumokon sajnálatos módon nincs dátum, de feltételezésem szerint azok ezen a tárgyaláson, és nem a bizottság szeptember 27-i ülésén keletkeztek. Ugyanis 27-én késő este megszületett a megállapodás, ami nem lett volna lehetséges, ha aznap kezdték volna csak vizsgálni a munkásság panaszait. Valószínűnek tartom, hogy a panaszok számbavétele, megvizsgálása ezen a szeptember 25-i (26-i) ülésen történt, s ez alapján fogalmazta meg a bizottság azt az - ugyancsak keltezés nélküli - határozatot (lásd később!), amely tárgyalási alap lehetett a két fél között, s ezt a határozatot vitatták meg és fogadták el a felek a 27-i, szombati ülésen. PPL. III. 4. A Jézus Társasági pécsi kollégium építkezésére vonatkozó ügyiratok, 1912—1913. 98/é. 3° A rendőrségi jelentésben a „maflaszáju” kifejezés olvasható. MNL. BML. Pécs szab. kir. város Rendőrkaptányi Hivatalának iratai, 69. Az 1913. évre vonatkozó munkás- mozgalmak adatai. 81 Szándékosan lassú munkavégzéssel kényszeríteni a munkaadót az alkalmazottak követeléseinek teljesítésére. 32 PPL. III. 4. A Jézus Társasági pécsi kollégium építkezésére vonatkozó ügyiratok, 1912-1913. 98/é. Tóth Béla, Halászek József és Rákosi Ferenc vallomása.
